"Szerintem baromi sok mindent meghamisítanak vagy nem hoznak nyilvánosságra. Egyrészt, miért tennék, másrészt nem biztos, hogy az a tudósoknak jó/megéri."
Ez nem így mûködik.
1. Nincs központosított tudomány, nincs pl. a vatikánhoz hasonló globális hatalom, így nincs aki megszervezze a titoktartást.
2. Az alkalmazásnál lekésõbb kiderül a dolog. Nem lehetséges pl. hogy a benzinmotor csalás legyen. De már jóval hamarabb ki szokott derülni, mert ellenõrizni szokás egymás eredményeit.
3. A tudomány lényegét öli meg a hazugság. Tudósnak nem azért megy az ember, hogy csomó pénzt keressen (nagyon kevés tudós keres sokat), nem is a hatalomvágy hajtja (mennyi hatalma van egy egyetemi professzornak?). A többséget az igazság érdekli. Épp ezért a kísérleti adatok meghamisítása a legnagyobb bûn, amit egy tudós elkövethet.
4. Az eredmények titokban tartásához nagyon jó indok kell, mert egy tudós karrierje elsõsorban azon múlik, amit és amennyit publikál (a publikációk meg bárki számára hozzáférhetõk). Másrészt a kutatásait fizetõ itézmény felé is el kell számolnia (idézet a cikkbõl : "Az egyetem vizsgálóbizottsága azonban felfedezte [...]").