A nõi bringák ma már nem csak nõi vázat jelentenek. A két nem között akad jó néhány anatómiai különbség. Karhossz, lábhossz, medence szélessége, stb..
A nõi bringák váza általában ugyan azon méretben kicsit rövidebb, mint a férfi változat és sokszor a felsõ vázcsõ ejtése is kicsit erõsebb. Ezen kívül rövidebb kormányszárral és nõi nyereggel szerelik õket.
Szerintem ha úgy döntesz, hogy mégis férfi bicot veszel, a nyerget akkor is érdemes egy nõi nyeregre cserélni. Sokkal kényelmesebb és biztosabb támasztást ad az ülõgumóknak. Ha pedig túl hosszúnak érzed a bringát, akkor a kormányszár rövidebbre cserélése segíthet.
Monti vs. Trekking
A montik alapvetõen még belépõ szinten is erõsebb felépítésûek, mint a trekking bringák. Egy montit általában gond nélkül alkalmassá lehet tenni városi használatra, ha alacsonymintázatú (semmi-slick) vagy sima (slick), keskeny gumikat raknak rájuk. Vagy akár hosszabb csomagos túrákra is normális sárvédõvel és csomagtartóval felszerelve.
Ugyan akkor ott marad a lehetõség arra is, ha kicsit keményebb útvonalon szeretnéd használni õket. Jobban lehet helyezkedni rajtuk. Szélesebb, ballonosabb gumikkal jobban kapaszkodnak és kevésbé érezni az út egyenetlenségeit.
A trekkingek ezzel szemben kicsit öszvér gépnek számítanak. Kicsit mindenre alkalmasak, ebbõl adódóan aztán sehol sem nyújtanak kiemelkedõt. Általában valamivel felegyenesedettebb üléspozíciót kínálnak, de nagyobb tempónál ezért a magasabb légellenállással fizetsz. (20 km/ó felett a tekerésbe fektetett erõ jelentõs része a légellenállás leküzdésére fordítódik.)
A bringák alkatrészei között is elég jelentõs különbség van. Az mtb-k általában erõsebb, strapabíróbb alkatrészekkel vannak szerelve, ráadásul elég széles alkatrész kínálat áll rendelkezésre hozzájuk, hogy mindenki megtalálja az egyedi igényeinek leginkább megfelelõ felszereltséget. (Egy jó váz esetén így mindig van lehetõség a késõbbi fejlesztésekre.) A trekking bringákra általában komfort kategóriás alkatrészek kerülnek. Ezek moderált használatra ugyan megfelelnek, de komolyabb sport célokra már kevésbé. Túl rugalmasak és kevésbé bírják a terhelést.
A telokról...
A belépõ szintû 20-40k telókról annyit érdemes tudni, hogy a merevvillánál alig jobbak.
60-80k körül kezdõdnek azok a villák, amiket már valóban teleszkópnak lehet nevezni. Kellõen finom a mozgásuk, jól beállíthatóak és rendesen végzik a dolgukat.
A trekking telók általában az egyszerûbb, olcsóbb világ közé tartoznak. Egy kis kényelem növelésnél többet nem érdemes elvárni tõlük.
Váz anyagból az alumínium és ötvözetei a preferáltak. Könnyû, nem rozsdásodik. Viszont rossz szokása, hogy minden rezgést továbbit a kerekektõl az ember feneke és karjai felé. Ezért nem ártanak a kicsit szélesebb, ballonosabb gumik. Ezek rengeteg rezgést elnyelnek.
Alkatrészek
Ha a fentiek alapján sikerült kitalálni, milyen vázat szeretnél, akkor érdemes a bringa alkatrészeit szemügyre venni.
A Shimano Acera, Alivio szettje hobby használatra, alkalmi túrázásra már bõven megfelelõ. (A szett itt most magában foglalja a váltókat és a hajtómûvet, hajtókarokat is.)
Ha kicsit komolyabb felhasználás a cél, akkor viszont a Sihamno Deore szett alá menni nem érdemes.
A kerekek szintén fontosak. Ezek nem árt, ha erõsek és könnyûek. Ma már alap követelmény a dupla falu alu felni, ami nem árt, ha a ülõfuratoknál szegecselt. Minél erõsebb egy kerék, annál ritkábban lesz szükség centrírozásra. A kerekek, de sokkal inkább a gumik súlya pedig azért fontos, mert minden elindulásnál ezt kell lendületbe hoznod, megálláskor pedig megfékezned.
Ezen kívül a gumik mintázata is fontos. Aszfaltos használatra semi-slick jellegû gumikat érdemes választani. Vegyes aszfalt, terep használat esetén olyat érdemes keresni, aminek a futófelületének közepén egy vezetõ él vagy mintázat fut végig. Ezek jó kompromisszumot jelentenek a gördülési ellenállás és a kapaszkodás között. A kevláros gumik könnyebbek, viszont drágábbak is. Minden esetre a legolcsóbb és leginkább érezhetõ tuning egy bringán könnyebb gumikat feltenni.
Fékekbõl a megfizethetõ legjobbat kell választani. (Abban az esetben ha van választási lehetõség.)
A márkákról
A Magellán magyar, megbízható, jó ár/érték arányú bringákat készít. A saját házimárkájuk (BikePositive vagy B+) szintén egész elfogadható.
Az Author cseh illetõségû. Szintén elég jó ár/érték arányú bicok kerülnek ki tõlük.
Kelly's megint nem rossz márka.
A Rock Machine-t ugyan nem ismerem, de az általad belinkelt bico nem tûnt rossznak.
A Giant és a Merida a világ legnagyobb gyártói közé tartoznak. Sok más cégnek is õk gyártják a vázait, gyártástechnológia terén tehát elég elõkelõ helyen állnak. Az õ gépeik között is érdemes nézelõdni.
A bringák árfekvésérõl
A fentiek alapján már talán el tudsz igazodni a bicok között és talán könnyebben meg tudod ítélni melyik jó vagy jobb.
50-60k körül a belépõ kategóriát találod. A corabájkoknál és más kerékpárnak látszó tárgyaknál egyértelmûen jobbak.
100k felett kezdõdnek a sport használatra és komolyabb túrákra is alkalmas bringák.
200k felett pedig a versenyzésre szánt modellek illetve a belépõ szintû össztelós gépek kezdõdnek.
Egy jó tanács: Ne sajnáld a pénzt egy megfelelõ minõségû bringa megvásárlásához. Hosszútávon bõven megtérül az ára a kevesebb probléma és a biztosabb, pontosabb mûködés formájában.
Kiegészítõk
A testi épséged védelme szempontjából a legfontosabb egy jó minõségû, kényelmes, jól szellõzõ, könnyû sisak. (Errõl még hosszan lehetne írni...)
Kesztyû sem árt, hogy egy esetleges esés esetén ne a tenyeredet horzsold szét. Ráadásul a rajtuk lévõ frotir rész a veríték törölgetésére is hasznos. Illetve izzadt tenyér esetén is biztos fogást ad a kormányon. A párnázásuk pedig csökkenti a tenyér idegein a nyomást.
Bringás szemüveg. (Szándékosan nem egyszerûen napszemüveget mondok.) A jó sport szemüveg véd a portól, az ízeltlábúaktól és esetleg az ágaktól is. Nem árt ha cserélhetõ lencsés vagy fényérzékeny. Így az adott fényviszonyokhoz lehet igazítani. (Szürke lencse verõfényes napsütéshez, sárga ködös, borongós idõhöz, átlátszó estére.)
Megfelelõ cipõ. A talp gumírozása és mintázata kapaszkodjon csúszásmentesen a pedálhoz. Terephasználat esetén az orr és a sarok legyen megerõsítve, nehogy egy sziklán elrúgd a lábujjaid. A felsõrész legyen kellõen jól szellõzõ.
Bringás szerkó. Ha a biciklizést sportként szeretnéd ûzni, akkor elõbb-utóbb a megfelelõ ruházat beszerzése is szükséges lesz. Ha 15-20 km-nél hosszabb útra mész, akkor már értékelni fogod a megfelelõ ruházat kényelmét. A nyári szerelés jól szelõzik, elvezeti a verítéket és gyorsan szárad. A pamut felejtõs. A ruha varrásai akkor jók, ha nem dörzsölik a mozgó részeidet. (A simulós bringás szerelést, pláne jó alakú hölgyeken nagyon nagyra tudjuk ám értékelni! ;o) ) Hûvösebb, hideg idõben jöhetnek a polár és windstopper anyagok. Nyirkos, esõs idõben a lélegzõ anyagból (goretex és társai) készült dzsekik és esõnadrágok. Hosszabb túra esetén érdemes rétegesen öltözni.
A cuccaidat gondolom cipelni is akarod valahogy. Egynapos túrákhoz egy jó minõségû, kényelmesen testre szabható bringáshátizsák lehet jó választás. Bár a legalapvetõbb holmikat a bringás mez zsebei is el tudják nyelni, vagy esetleg övtáska is megfelelõ lehet. Nem túl rázós túra esetén kormánytáska is elég lehet. Többnapos, hosszabb túráknál, vagy nagyobb mennyiségû holmi esetén jöhetnek szóba a csomagtartóra rögzíthetõ bringás táskák.