Tegyük fel, hogy még soha életedben nem láttál vizet.
Belemeríted a poharad tengerbe, és megvizsgálod a pohár tartalmát. Rájössz, hogy sós és folyékony.
Ebbõl azt a következtetést vonhatod le, hogy a tenger is sós és folyékony, csak nagyobb. De azt nem tudod meg egy pohár vízbõl, hogy a tengerben vízi élõlények, vízi növények vannak.
De ha pl. egy embernek levágod az ujját, na abból tényleg nem tudod megismerni az egész embert.
Ez az analitikus nyugati gondolkodás, a részletek vizsgálata... ha egy európai vagy amerikai ember megnéz egy képet, akkor hosszasabban néz külön tárgyakat, megakad a szeme a részleteken...
Ha a keleti ember néz egy képet, szaggatott pillantásokkal mindent megnéz rajta, behelyezi a tárgyakat a környezetükkbe, jobban kialakít egy saját képet az egészrõl.
És nekik van igazuk! Az egészet csak úgy ismerheted meg, ha az egészet vizsgálod, egyben.
Ha az egészet ismered, ismered a részleteit is --> az egész tartalmazza az egészt felépítõ részt.
Ha egy részletet vizsgálsz, nem ismered meg az egészt, mert nem következtethetsz belõle, hogy hány számos teljesen különbözõ részlet létezik még az általad ismert részleten kívül, amelyek az egész mivoltát befolyásolják.