"Felteszik, hogy a gravitációs kölcsönhatásnak is van közvetítõ bozonja, a graviton. Valójában azonban a részecskefizikusok hiába rendeznek hajtóvadászatot a graviton megtalálására, sehogy sem tudják detektálni. Úgy néz ki, hogy a graviton elmélete hamarosan megdõl, és a fizikusok visszakanyarodnak Einstein általános relativitáselméletének gravitációs összefüggéseihez."
. . . .
1.) A vonzó Gravitáció
Teóriája vágyálmokon nyugszik. Óh, be szép is volna, ha az égitestbõl láthatatlan erõvonalak indulnának a másik égitest felé, mégpedig annál sûrûbben, minél nagyobb a tömege. Eközben egy kisebb égitestrõl is elindulnak az erõvonalak, persze ezek ritkábbak. Félúton találkoznak, összekapcsolódnak, majd rövidülni kezdenek. Ezáltal fejtik ki a vonzóerõt. Sajnos az elmélet egyetlen eleme sem tûnik életképesnek, de mellette szól, hogy hallgatólagosan bár, de ez a hivatalos verzió.
2.) Görbülõ Tér
Az ötlet az 1910-es években pattanhatott ki Einstein agyából, amikor görcsösen próbálkozott a gravitáció és a gyorsulás egyesítésével. Az elsõ konkrét eredményig 1915-ben jutott el, amikor 1,7 szögmásodpercben jelölte meg a Nap melletti gravitációs fényelhajlás várható értékét. A számértéket jól eltalálta, azonban egyszerûen bizonyítható, hogy ezt nem a térgörbület, hanem a gravitáció fotonokra gyakorolt kettõs hatása okozza. Ennek utána a térgörbületet, a fizikai valósághoz nem tartozó naiv, alaptalan ötletnek tekinthetjük.
3.) Graviton Teória . . .
4.) Nyomó Gravitáció . . .
5.) HHH, Hiper Hõ Hipotézis . . .
A pontokba szedett teóriákat kicsit késõbb ki fogom egészíteni, és kérem a hozzászólásokat.