Pedig van. Gömbvillámot nem sokan láttak. Akik láttak, meg vagy szubjektív beszámolókat tartanak, kis felbontású videó-felvételeket/fotókat készítenek. Hirtelen megjelenõ, nem kiszámítható, rövid idõtartamú jelenség - így nehéz objektíven megmérni.
Hasonló a helyzet a magaslégköri "villámokkal" is. 1989-ben csináltak róla elõször fotót, pedig 1730-ban már lejegyezték õket - ha csak anekdota szintjén is.
Ha valamirõl kevés információnk van, arról nem lehet egykönnyen egzakt modellt kreálni, így a hozzá hasonló modellt (jelen esetben a villámlás/plazma) próbálják hozzáigazítani.
"Akkor érthetõen és egyszerûen válaszolj (de úgy, hogy bárki elolvassa érthesse:)): miért nem lehet egy ilyen gömbben foton?"
Mert a foton mozog. Vákuumban fénysebességgel, közegben kicsit lassabban.
Erre bizonyíték hogy látod a fényt. ;) Illetve ott van a Compton-effektus vagy a Crookes-féle radiométer.
"Nos arról a videóról: egyértelmûen látszik, hogy gyorsabb mozgásnál csökken a térfogata"
Az a huncut videó-technika! Ha egy videó-kamera elõtt gyorsan elmozdítasz egy fényforrást, csak egy keskeny "sáv" marad belõle, mert a kamera képkockasebessége lassabb, mint a mozgás sebessége. Viszont álló fényforrás esetén a kamerának van ideje a kapott látvány "feldolgozásához".
"Még egy kérdés: a gömbvillámban levõ részecskék milyen sebességgel haladnak?"
Olyan sebességgel, mint ahogyan a plazma mozog. És mivel a plazma ionizált gáz, könnyen hozhat létre fotonokat, amelyek a plazmafelhõbõl a tér minden irányába szétszóródnak.