A balhé abból indul, hogy a fosszilis energiahordozók egyre drágábbak, és egyre kevesebb van belõlük. Az energiaátalakítás módja fontos, (belsõ égésû motor, üzemanyagcella, gõzturbina, etc.) de ennél fontosabb az energia hordozhatósága. A kémiai üzemanyagok tömeg/energia aránya rendkívül jó. Ezért -és mert bõséges készlet !volt! belõle, lettek egyeduralkodóvá a belsõégésû motorok. Az elektromos hajtás sokkal jobb hatásfokú lenne mint a robbanómotorok, (Az is!) azonban az elektromos energia tárolása akkumulátorokkal nagyon rossz hatásfokú (tömeg/energia arány). Ezért az akkumulátorok a fizikai korlátok miatt nem alkalmasak gazdaságos jármû mûködtetésre, csak korlátozott és speciális területen gazdaságos a használatuk.
Az átállás az elektromos hajtásra kikerülhetetlen, és be is következik. Az elektromos energia elõállítása az autóban történik majd, legvalószínûbb, hogy tüzelõanyag cellákban. Kísérleteznek még MHD (magneto-hydrodinamikus generátorokkal) is, de a tüzelõanyagcella reálisabb út, noha ezek is drágák még, azonban a fejlesztésnek tágak a fizikai (kémiai) korlátai,-nem úgy mint az akkumulátoroknál. Az adott tömegre esõ legmagasabb energiatartalma, pedig a hidrogénnek van. Üzemanyagként való tömeges alkalmazását (kissé módosított Otto motorban is elégethetõ, de valószínûleg üzemanyag cellákban "égetik" majd el.) nehéz kezelhetõsége, illékonysága és robbanékonysága(durranógáz, balesetveszély) korlátozza. Mélyhûtött állapotban, folyékonyan szállítható és tárolható gazdaságosan. Ezért lehet, hogy nem tiszta hidrogént, hanem valamely vegyületét pld: hidrazin (az is meleg pite.) vagy szénhidrogént gyártanak belõle.
Tehát a diskurzusunk alapját képezõ hírben az a fontos, hogy reményt ad egy olcsón és korlátlan mennyiségben elõállítható energiaHORDOZÓ tömeges gyártására, és ezen módon függetlenedhetünk a környezetszennyezõ és kifogyóban lévõ, ráadásul egyre drágább fosszilis energiahordozóktól. Persze, ha a hidrogéngyárat energiával ellátó erõmûvet szénnel, olajjal, vagy gázzal fûtik, ott vagyunk ahol a part szakad. A fissziós (hasadásos) atomerõmûvek is elég cinkesek a több százezer éves lebomlási ciklusú sugárzó szemetükkel. A legjobb megoldás majd a fúziós (Jéé ez is hidrogénnel mûködik!) erõmû lesz. Aminek az áramával hidrogént gyártunk majd, (talán ötven év múlva) és ezzel a hidrogénnel dzsal majd a jampec a 800 lóerõs dragszterével...