Nem vagyok szkeptikus vagy tudományista, ugyanakkor tudománytalan, vagy áltudományos dolgokat sem tudok elfogadni. Itt a "tudomány" fogalmán nem mint modern vallást vagy szent tehenet értek, hanem a dolgok megismerésének hatékony módszerét, amely az elemzõ gondolkodáson, a logikán, a megismételhetõségen és bizonyíthatóságon alapul.
Építhetõ e bármely berendezés, a mûködés alapjául szolgáló elvek ismerete nélkül.-Bizony építhetõ! Hiszen a történelem során a technikai fejlõdés egészen az utóbbi évszázadokig tisztán gyakorlati alapon mûködött. Anélkül, hogy ismerték volna a gravitációt és a hajítás elvét, már az ókorban építettek ballisztákat. Már Arcimedesz elõtt is hajóztak. Nem tudták mi a fény, de építettek távcsövet és mikroszkópot. Nem ismerték a hõtant (legalábbis a mai formájában), de megszületett a gõzgép.Nem tudták mi az elektron, de Jedlik megszerkesztette az elektromotort. Mit bizonyít ez? Annyit mindenesetre, hogy a mûködõ dolgok valóban mûködnek, tehát bármely mennyiségben megismételhetõek, újraépíthetõek. Ez pedig a tudományosság alapvetõ kritériuma. A tudomány éppen azért fejlõdhetett, mert a (mûködõ) dolgok mûködnek és meg akarták érteni a hogyant és a miértet.
Tehát a valódi tudományosság tisztán gyakorlati alapon fejlõdött ki.
Ennek ellenpéldája lehet az alkímia története, amikor vegytiszta elméleti spekulációk alapján próbáltak gyakorlati eredményt elérni, a valódi ismereteket pedig elvont misztifikációval és gnosztikus beavatási rituálékkal pótolták. A saját szellemi terükben az alkimisták is tudományos módszereket alkalmaztak, azonban sem a kiindulási alapok (négy õselem), sem a kitûzött célok (transzmutáció (elem átalakítás-aranycsinálás ólomból). Örök életet biztosító elixír-lapis philosophorum (bölcsek köve)) nem voltak reálisak.
A gyakorlati kémia abban az idõben is mûködött, hiszen gyártottak lõport, festékeket, gyógyszereket is az akkori szinten. De a korabeli gyakorlat, szinte a korabeli tudományosság ellenére mûködött.
A valóságos ismeretek helyett a tudományosságnak alig volt köze a valósághoz, sõt le is nézte azt. Tisztán elméleti, a gyakorlati próbát negligáló filozofikus elméletekre (a mai filozófia már alapvatõen más) alapoztak ugyanilyen elméleteket, és ezen elméletekkel erõszakolták a valóságot.
Itt most teszek egy vesszõt és a napokban tovább fejtegetem, hogy a címben szereplõ kütyüt miért nem építem meg. Tizenegy óra gálya után átváltom a polarizációmat vízszintesbe.