Még egy dolog, ami, ha nem helyesen vizsgáljuk, nagyon ingoványos területre vezethet. Én évtizedek óta rövidhullámú rádióamatőr vagyok a forrasztópákás fajtából.-Igaz, hogy néhány éve nem vagyok aktív az éterben... Viszont egyszer kísérleteztem a mágneses antennával. Ez nem nagy kunszt, mivel nem más, mint egy nagy keresztmetszetű csőből, vagy huzalból készült nagy átmérőjű egy menetes tekercs, ami ki van hangolva az adott frekvenciára. Úgy kell elképzelni, hogy készítsünk egy másfél méter átmérőjű kört, mondjuk két centi vastag rézcsőből. Ezt jól szigetelten állítsuk fel úgy, hogy a kör síkja függőleges legyen. (Így sugároz vízszintes irányba.) jelöljük fel a függőleges d átlót. az alsó jelölés lesz a talp pont . A fölső jelölénél elvágjuk a rézcsövet és közé kötünk egy nagyfeszültségű forgókondenzátort, amivel az így létrejött rezgőkört kihangoljuk az üzemi frekvenciára. Nagyon fontos a nagyfeszültségű kondi, mert a rezgőkörben a feszültség és áramtranszformációs tényező a körjósággal arányos, ezért az ohmos betáplálási paraméterek q szorosa jelentkezik, amely akár több tíz Kilovoltos reaktív feszültséget és áramot eredményez. Ideális rezgőkör esetén ez a kondin végtelen nagy feszültséget, a talppontban végtelenül nagy áramot eredményezne, ha nem lenne veszteségi csillapítás. A teljesítmény soha nem haladhatja meg a forrásteljesítményt, mert ezek reaktív értékek. a talppontra kell kötni a betáp koax kábel árnyékolását. A rádiótechnikában 50 Ohmos kábellel dolgozunk, tehát meg kell keresni a körön az 50 ohmos pontot, ami 3650 Mhz frekvencián kb. 15 centire van a talpponttól. Yaesu Ft 747 típ. adóvevőt használtam, aminek a bemenő egyenáramú teljesítménye max 250 Watt, a rádiófrekis kimenet pedig pedig 0 és max között szabályozható, ami max 100 wattot jelent. A maradék 150 wattal az adóvégfok fűti a szobát, hogy meg ne fázzunk... 15 wattnál többet nem tudtam ráadni a körre, mert az összes meglévő nagyfesz kondimat átütötte. Ezzel a teljesítménnyel el tudtam érni ukrajnát, illetve terjedéstől függően kb 1500 Km körzetben lévő amatőröket. Viszont baxott az ideg, hogy átüt a kondi, ezért üveglapokból és rézlemezekből eszkábáltam egy kondit, amivel nagy keservesen behangoltam a kört az üzemi frekire. Kb 35 Wattnál ez is átütött, de alatta, működött. Messzebbre nem tudtam elszólni vele, de órákig használtam, és arra lettem figyelmes, hogy az üveglapok (dielektrikum) kezdenek eldeformálódni, ami kb. 30 wattnál nagyon nem indokolt. Az antenna azért "mágneses" mert az elektromos komponenset belesűrítjük a kondenzátorba, így kifelé a mágneses komponens érvényesül. Néhány periódusnyi terjedés után, rekompenzálódik a klasszikus Maxwelli hullámalak. Erre az üveglap deformációra azóta sem tudok gombot varrni, de abban bizonyos vagyok, hogy semmi olyan nem történhetett, ami ellentmondana a jelenlegi fizikai ismereteinknek. Ha valaki gombot tudna varrni a jelenségre azt érdeklődve várnám...