A kondenzációs magokat nagyrészt a légköri aeroszolok alkotják. Ezek a szárazföld felett nagyrészt mikroszkopikus porszemcsék, a tenger fölött sószemcsék, illetve az algák által termelt gáz (most nem jut eszembe a neve). Ezek nagyjából egyenletesen oszlanak el a légkörben. A fizikai határfeltételek a felhõképzõdés szempontjából meghatározóak, azonban sztem nem magyarázzák, (persze ha minden tényezõ együttes hatása összességét veszem akkor igen) az éles fázisátmenetet a felhõ nem felhõ kontúrvonalon. Az elektromos hatások bizonyára meghatározóak, de ez is ambivalens, hiszen pld, az azonos töltésû részeknek taszítani kell egymást, tehát éppen felhõ és kontúroszlató hatásuk kell legyen. Az ellentétes töltések viszont vonzzák egymást, tehát ez magyarázhatja a jelenséget. ( A kémiai kötéseket is elektromos erõk biztosítják.)A felhõ desztillált vízcseppek, vagy jégkristályok, vagy ezek keverékébõl áll. Ha jól tudom a tökéletesen tiszta desztillált víz nem vezeti az áramot. A cseppek közötti levegõ szintén szigetelõ, így az elektrosztatikus hatások biztosan jelentõs szerephez jutnak. Az a baj, ha az ember komolyan utánanéz valaminek, hamar eljut oda, ahol már meglehetõs szakértelem kell, ezentúl pedig közel a határ ahol a szakértõk is boci szemekkel bámulnak. Persze minden tisztelet a szakértõké, mert nagyon kemény munkával lehet csak azzá válni.