Folytatom. Mennyi az a villamos teljesítmény, amit szélerõmûvekkel meg lehet termelni?
Nem nehéz belátni, hogy v szélsebesség mellett 1 m2 felületen, amely merõleges a szélirányra, 0,65*v^3 mechanikai teljesítmény áramlik keresztül. Például egy olyan propellert tekintve, amelynek átmérõje 12m, vagyis a felülete kb 100 m2, nos ezen 5m/s szélsebesség esetén 8 kW mechanikai teljesítmény áramlik át. Ha ennek a 10%-át adja le elektromos teljesítmény formájában, az 800 W.
Hiába építenek bele 600 kW-os generátort, akkor sem fog 600 kW-ot leadni. De akkor lehet dicsekedni, hogy húúú húúú 600 kW-os szélerõmû kapacitást építettünk be! Már csak 3000 db ilyet kell csinálni és bezárhatjuk Paksot!
De nézzünk egy igazi óriási szélerõmûvet, egy gigászt. Legyen a torony magassága 100m, a rotor átmérõje is 100m, a szélsebesség pedig 6m/s, a hatásfok 10%. Ekkor könnyû kiszámolni, hogy az erõmû elektromos teljesítménye 110 kW lesz. A beruházási költsége azonban kb azonos lesz egy 10 MW -os erõmûével.
A 6m/s szélsebesség 100m magasságban, éves átlagban nagyon kevés helyen található meg Magyarországon.
Végezetül egy link: ezzel a kérdéssel sokat foglalkozó, fõleg meteorológiai szakértõk felmérték hogy Magyarországon mekkora elektromos teljesítmény alapozható szélenergiára. A tanulmányok rövid összefoglalása a http://www.matud.iif.hu/05jul/05.html címen található, ami a Magyar Tudományos Akadémia honlapján van. Nekik jobban hiszek, mint a rengeteg csalónak és kóklernek, akik a víz felbontásával majd újraegyesítésével akarnak örökmozgót gyártani, meg a vákumenergiával etetik a hiszékeny közönséget.
Az itt leírt 1800 MW nemcsak a jelenlegi villamosenergiakapacitásunknak töredéke, hanem méginkább apró töredéke annak a szükségletnek amivel a fosszilis energiaforrások elvetése esetén találjuk szembe magunkat.