Azt írtad: "Atomerõmû, látszólag gazdaságos, de az elhasznált urán elhelyezése már rögtön problémás és rengeteg pénzbe kerül, amin szeretnek spórolni néhányan (és nem csak Magyarországon) pl. ólomfal be nem építése, stb..." Ez jó
Kérlek ne haragudj, hogy megmosolyogtam ezt a mondatot, mert ha valaki nem ért valamihez, az nem bûn. Én sem értek rengeteg dologhoz, az összes tudásom borzatsztó pici törtrésze az emberiség összes tudásának.
Szóval: ólomfalat nem szoktak atomerõmûbe építeni, továbbá sem a különféle aktivitáskoncentrációjú radioaktív hulladékok eltemetésekor sem, és a kiégett fûtõelemek feldolgozási maradékainak eltemetéséhez sem. És NEM azért, mert "kispórolják"
Az atomerõmûvekrõl beszélve az egyszerû embereknek vagy Csernibil vagy Paks, vagy az atomfegyverkezés jut az eszébe, és ez a sajtó leírhatatlan bûne és hazudozásának eredménye. Node mit várhatunk olyan újságíróktól, akiknek két hatványkitevõs szám összeszorzása gondot okoz?
Most nagyon-nagyon címszavakban fogom leírni a lényeget.
A ma általános reaktortipusok (többségükben nyomottvizes, mint Paks) kismértékben dúsított uránt használnak. A természetes uránban zömében (99,3%) bennelevõ U238 izotópot nem hasznosítják. (Az U238-ból kis mennyiségû Pu izotópok keletkeznek, amelyek egy része szintén elfogy, de ez kis mennyiség az U235-bõl származó energiához képest)
Ma azt az uránércet tekintik gazdaságosan kitermelhetõnek, amelynek U3O8 tartalma eléri a 0,25%-ot. (A Mecseki urán esetében ez kb. 0,2 % volt.) A ma általános reaktortipusok fajlagos üzemanyag kihasználása 30-40 ezer MWnap/tonna (enyhén dúsított) urán.
Majon milyen nyersanyagforrásokat lehetne GAZDASÁGOSAN elérni akkor, ha az egységnyi tömegû nyers uránból (99,3% U238 + 0,7% U235) kinyerhetõ energia mennyiségét 140-szeresére tudnánk növelni? És ha 500-szorosára?
Ez a két szám nem ex-has szám, hanem a valóság. Ha lenne olyan reaktortipus ami az U238-at is fel tudja használni, akkor 140-szeresére nõne az emberiség rendelkezésére álló energiakészlet, MÉGPEDIG AKKOR,HA CSAK A JELENLEGI uránérceket használjuk fel.
Igen ám, de akkor a felhasználható uránérckészletek is beláthatatlanul sokszorosan megnõnének, vagyis az össz rendelkezésre álló készlet hatványozotan emelkedne.
Most jön a következõ adat: A földkéreg tartalmaz urán és tóriumot. Az utóbbiból U233 gyártható, ami szintén felhasználható (szabályozott, önfenntartó láncreakcióra képes). A földkéregben (magmás kõztekben, vagyis NEM az agyagban vagy mészkõben) tonnánként 4 gramm urán és 8-10 gramm tórium van. Ebben a 12-14 gramm anyagban annyi energia van, amivel többször fel lehetne olvasztani és el lehetne forralni az az 1 tonna bazaltot!
Ekkor nemcsak a mostani, gazdaságosan kitermelhetõnek minõsített uránérckészlet állna az emberiség rendelkezésére, hanem a jövõbeni, lassan növekvõ igények is ÉVMILLIÁRDOKRA kielégíthetõek lennének.
Node mi lesz az atomerõmûvek kiégett fûtõanyagával? (amit a sötétagyú sajtó rendszeresen összekever a radioaktív hulladékkal) mindjárt ezzel folytatom.