"Sajnálom, ilyen vagyok. De meg lehet keresni e-mailban, megbeszélni találkozót a szerkesztõségen keresztül, míg az x-es kisgyerekek többsége sötétedés után már az utcára sem mer kimenni (vagyis nem vállalja fel magát, örül az arctalankodásnak mint lehetõségnek, hogy úgy beszéljen csúnyán, hogy a jó édes anyja nem csap a pici szájára)."
Pontosan az ilyen hsz-eket próbáltam elkerülni, aminek az a vége hogy gyere ki a hóra. Számomra a vitatkozás nem egyenõ a "széjjelverlek ha meglátlak" viselkedésmóddal. Ha így mûködne a világ (bár sok helyen így mûködik) akkor pedig bizonyára az "igzesek" nyernének hiszen egy 4 kilós tömör tárggyal könnyebb fejbecsapni vkit mint egy slim PS-el nem? ;)