Haxoror: Tengerészgyalogosnak vagy szárazföldi állományba - prózaibb fogalmazásban: katonának - egyre gyakrabban vesznek fel fõképp a latin-amerikai térségbõl jelentkezõket. Ezek a fiatalok így nem amerikai állampolgárok, fõképp jamaicai, mexikói vagy más, a kilátástalan szegénység elõl bevándorolni szándékozó személyek. Õk húsz-huszonöt év szolgálati idõ letöltése után megkaphatják az amerikai állampolgárságot. Úgy gondolják érdemes (!)
Amúgy a közönséges katonai szolgálathoz semmilyen iskolázottság nem kell, mindössze jó egészség, erõnlét, némi angoltudás, beleértve az írás-olvasás és a számolás képességét. Az amerikai fiatalok nem tolonganak a seregbe: egy idõben "divat" volt a nagyvárosi slum-okból (nyomornegyedekbõl) vagy a leépülõ ipari/bányászvárosokból kihalászni a fiatalokat - jellemzõ az égetõ hiányra a nõk (!) felvétele is a seregbe - de az afganisztáni és iraki események igencsak visszavetették az amúgy is gyér "keresletet". A katonák pedig egyre többen kellenek, és szomorú módon egyre fogynak, a bejelentett béke és rend ellenére.
Spoon: Az USA hadseregét a technika emelte fel. Valóban, a lopakodókat nem fogják jamaikai analfabéták és gettókból jött ex-drogdealerek vezetni (no, csúnyát mondok, de a pilóták között csak a filmeken van fekete) Ám ahogy egy cégnél is elkél a piszkos munkára a segédmunka-erõ, úgy kellenek a seregbe járõrök és rohamosztagosok is.
Etnies: Lehet élni egy lábbal is, ki állítja hogy nem?