Az a baj, hogy én is megvenném a kedvenc együtteseim lemezeit, a gond csak az hogy a bizonyos kedvenc együttesnek jut belõle a legkevesebb, én pedig nem vagyok hajlandó elartani egy rakat senkiházit (ilyen-olyan menedzser, producer, jogvédõ, marketingesek és társaik, na meg az erõltetett, veszteséges sztárocskák okozta kiesést ne rajtam akarják behajtani). Volt egyszer egy ilyen körgrafikon hogy kinek mennyi jut egy cd árából, 5000-el számolva egy ezres csak a kisker árrés (a lemezbolt haszna), és valami 3-400 ft ami ténylegesen a zenészé, a többi az elõállítás-szállítás-terjesztés-marketing és egyéb szarságok.
Ha a zenekar oldaláról a 3-400 ft- (akár duplájá)ért le lehetne tölteni a zenét, akkor gondolkodás nélkül megvenném a kedvenceimet, de a jelenlegi modell nekem nem jön be (és akkor még nem beszéltem a "nem játszható le számítógépen" lemezekrõl, amik számomra nem többek egy hibásan megírt üres, használhatatlan cdr-nél)