Tehát nem figyelhetõ meg fejlõdés, csak véletlenül mindig fejlettebb fajok jelennek meg az idõben elõrehaladva a semmibõl, amik aztán elkezdenek csökevényesedni, majd hirtelen mégis fejlettebb faj kerül elõ szintén a semmibõl... érdekes elmélet. Egyik érved az evolúció elméletével szemben, hogy nem sikerült (akár kísérletileg) fajkeletkezést megfigyelnünk. Kérdem én, fajsemmibõlelõkerülést sikerült?
Átmeneteket igenis meg lehet figyelni fajok között, erre írtam is példának a gyûrûfajokat. Ne gyere nekem a faj és a fajta fogalmának keverésével megint: nem nevezheted egy faj különbözõ fajtáinak azokat a csoportokat, amik már szaporodni sem képesek egymással.
Fejlõdés-visszafejlõdés: meglehetõsen nehezen definiálható fogalmak. Ugyanis értelmezhetetlenek a változó környezet, mint viszonyítási rendszer ismerete nélkül. De még ezzel együtt is nehéz megjósolni, hogy egy-egy változás elõnyös, vagy elõnytelen lesz-e a faj számára. Mellesleg a természetes szelekció milyen módon vezet szerinted kizárólag egyszerûsítõ, degenaratív változásokhoz? A szimulációk és a genetikus algoritmusok, amelyek szintén a szelekción alakulnak, miért nem ilyen eredményt mutatnak? És milyen kutatásokból derült ki, hogy nem volt fejlõdés?
A merõben új jövevények, amik nem a régiek leszármazottai, miért mutatnak a génkészlétükben durva mértékû azonosságot a régiekkel, vagy a régiekkel szintén ál-rokonsági kapcsolatba hozott mai fajokkal?
Remélem nem érzed túlzottan sértve magad, hogy nem teszem magamévá gondolkodás és kérdések nélkül kiváló elméletedet :).