Ez egy elég szemléletes és tömör megfogalmazása az evolúció elméletének (persze minden tudományos részlet elemzésével könyveket lehetne teleírni):
"A darwini természetes szelekció elmélete már-már pimasz tömörséggel, algoritmikus formában megfogalmazható: Amennyiben léteznek olyan objektumok, amelyek (1) önnmaguk szaporítására képesek, (2) a tulajdonságaikat átörökítik leszármazottaiknak, (3) e tulajdonságok kis mértékben véletlenül megváltozhatnak, és (4) tulajdonságaik befolyásolják szaporodási sikerüket, akkor (5) az objektumok tulajdonságai az idõvel úgy változnak meg, hogy egyre jobban alkalmazkodnak szaporodási környezetükhöz. Mivel az élõlényekre az 1, 2, 3 és 4 feltételek igaznak bizonyultak, kétség nem férhet hozzá, hogy a természetes szelekció szerepet játszik a fajok alkalmazkodásában. Ténylegesen nem is ismerünk más magyarázatot (algoritmust) az adaptációra.
Az algoritmust nem véletlen fogalmaztam meg általános formában. Manapság ugyanezt az mechanizmust a technika több területén használják, mint például kiválasztott célmolekulához specifikusan kötõdõ RNS nagyüzemi elõállításában az RNS populáció ismételt szaporításával és a célmolekulával való szelekciójával. Komplex optimalizálási, osztályozási, alakfelismerési feladatokat, vagy a tanulásra képes ú.n. neurális hálózatok betanítását számítógépes genetikus algoritmusokkal oldják meg, amelyek szintén a természetes kiválasztódás iteratív módszerét másolják (még terminológiájukban is).
A tudományos evolúcióelmélet a természetes szelekció mellett több új mechanizmussal bõvült. A fajok, változatok keletkezésében, szétválásában minden valószínûség szerint nagyon fontos szerepet játszanak az alkalmazkodás szempontjából semleges folyamatok. Az adott funkciót nem befolyásoló mutációk a génváltozatok arányát minden látható irányultság nélkül generációkon keresztül szabadon változtathatják (neutrális evolúció). Amikor egy kis létszámú élõlénycsoport kiválik a populációból, génösszetétele statisztikus fluktuációk következtében jelentõsen eltérhet a nagy csoport átlagától (alapítóelv) és amennyiben létszáma huzamosabb ideig alacsonyan marad, a génarányok vadul váltakozhatnak, egyes változatok könnyen elveszhetnek (genetikai sodródás)."