Elõször is leszögezném, hogy a cikkeknek valóban nem sok közük van az evolúció elméletéhez közvetlenül, pusztán azért raktam be, hogy lássuk, mennyire részletekbe menõ ismereteink vannak már a sejtek mûködésérõl.
Mint a cikk is írja, két út van egy mesterséges sejt létrhozásához: egy már meglévõ tervezett egyszerûsítése, a másik az alapoktól felépíteni a sejtet. Az elsõ módszert már siker koronázta, a másodikon tudtommal még dolgoznak, elvi akadályok nincsenek, pusztán technológiaiak. Talán a nanotechnológia fejlõdése ebben is elõrelépést fog hozni.
Egyébként abban igazad van, hogy ezeknek a csökkentett funkcionalitású sejteknek az elõállítása nem sok gyakorlati haszonnal kecsegtet, nyilván ezért nem is látnak benne pénzt, és ezért haladnak viszonylag lassan a kutatások.
A másik felvetésed, hogy csúcstechnológia kell ezeknek a sejteknek a létrehozásához. Valóban így van, hiszen ezek már több milliárd éves evolúció eredményei. Ez az idõ szerintem elég lehetett arra, hogy pusztán véletlenek egymásra épülésével létrejöhessen ilyen bonyolultság.
Azt is jó lenne megérteni, hogy az evolúciós elmélet szempontjából tökmindegy, hogy az elsõ sejteket tervezte-e valaki, vagy sem. Onnantól, hogy vannak önmagukat szaporítani képes entitások, akiknek a tulajdonságai az utódaikra továbböröklõdnek, és az öröklõdés során akár meg is változhatnak, szükségszerûen beindul az evolúció folyamata. Azt természetesen nem lehet kizárni, hogy a késõbbiekben a fejlõdés természetes menetébe kívülrõl beleszólt valaki, de én több bizonyítékot látok az ellenkezõjére - tudatosan tervezett beavatkozás csak minimálisan, rejtve mehetett végbe. Ez pedig egyáltalán nem mond ellent az evolúció elméletének, maximum történt egy kis rásegítés.