"Ha abból következne az evolució, hogy minél több gyûrûfaj létezik, akkor ha ezt jól értelmezem, a világban minden élõlény és annak a másikba hajló átmenetének fellelhetõnek kéne lennie"
Darwin éppen ezt jósolta. Nem jött be. Sem kövületek terén, sem ma élõ állatok terén.
Nézzük a megtalált, megfigyelt dolgokat. A tudománynak nem az a dolga egy bizonyítatlan elmélet létrejötte után, h esetleges más magyarázatra utaló nyomokat elhalgassanak, eltüntessenek, hamisítványnak nevezzenek.
Figyeljenek meg, állítsanak fel modellt, bizonyítsák be a modell mûködõképességét kísérletekkel. Ez mindmáig nem jött össze.
A tudományos jóslat: minnél tovább haladunk az anyag megismerésében , a végén már csak valami tovább nem bontható részecskékre találunk, melynek leírásával választ lehet adni az összes kérdésre. Ez sem jött be, lásd kvantumfizika..
A tudomány addig jó, ameddig megfigyel, ez alapján teóriázik, majd kísérletben bizonyít. De arról világnézeti alapon ne akarjon senkit sem meggyõzni, amit (természeténél fogva) nem tud közvetlenül megfigyelni és csak mindenféle teóriákon alapuló teóriái léteznek, melyek vagy igazak, vagy nem. Fõként a kísérleti bizonyítása ( a teóriának ) marad el ilyenkor, de nagyon. Csak a valószínû, meg véletlen szavakkal való takarózás marad bizonyítás helyett. Meg hivatkozás matematikai modellekre. Csak az élet az másmilyen. Majd ha leírják egy képletbe az életet, akkor majd hinni fogok nekik. Ha élettelen anyaghalmazokból elõállítanak egyetlen egy élõ sejtet. Amikor életre keltik. Majd akkor.