Egyébként a legtöbb felvetés az átmeneti fosszíliák hiányát/kis számát hozza fel ellenérvként, valamint az átmenetek nehéz megfigyelhetõségét. Erre választ adhat az alábbi elmélet:
"Majd negyed évszázaddal ezelõtt a fossziliák elemzése alapján S. J. Gould és N. Eldredge felvetették, hogy az evolúció sebessége valószínûleg sokkal nagyobb tartományban változik, mint azt eddig hittük. Fajok hosszú ideig szinte alig mutatnak változást, majd födtörténeti szempontból rendkívül rövid – néhány tízezer éves – idõszak alatt jelentõs átalakulásokon mehetnek át. Az ilyen kitörések korlátozódhatnak egy fajra, vagy – világméretû katasztrófák esetén – akár az élõvilág nagy részére is. Fontos aláhúzni, hogy bizonyos fajok esetében még ezekrõl a rövid forradalmi idõszakokról is jól dokumentált fosszíliákkal rendelkezünk. Az alapvetõ kihívás ebben az elméletben meglepõ módon nem is a gyors idõszakok, hanem éppen a hosszú statikus szakaszok magyarázatában rejlik."
Érdekes egyébként, hogy az általad linkelt oldalon ugyanettõl a Gouldtól és Eldredge-tõl is van idézet, amelyben nyugtalanító kérdéseket vetnek fel az evolúcióval kapcsolatban. Nem csoda ez, hiszen a valódi tudósok így "mûködnek" - rávilágítanak az elmélet hiányosságaira, de ez nem azt jelenti, hogy az egészet kivágják egybõl a kukába. Inkább utánanéznek, gondolkodnak, kutatnak, és jó eséllyel betömik a lukakat, tökéleteseítve ezzel az elméletet.
A legnagyobb hülyeség megkérdõjelezni a teljes evolúciós elméletet csak azért, mert van egy-két homályos pontja... legalábbis anélkül, hogy nyújtanánk helyette egy jobb alternatívát.