Hátrány: hatalmas befektetés szükséges a fejlesztésekhez
A hidrogén-üzemanyagcellás autók egy elektrokémiai folyamat során a hidrogénbõl és oxigénbõl termelnek áramot, a folyamat végtermékeként hõ és víz keletkezik. Számos autógyár dolgozik gõzerõvel az üzemanyagcellás motorokon, ezek közül a legbiztatóbbnak a Honda FCX nevû modellje tûnik, amely már több mint 430 kilométeres hatótávolságot, divatos külsõt és megfelelõ motorteljesítményt ígér. A Ford, a BMW, a GM-konszern és a Chrysler is teszteli saját hidrogénes autóit, a BMW például a 7-es modellbõl készített egy kísérleti verziót, amelynek V12-es motorja folyékony hidrogént, vagy benzint használ.
Környezeti hatások
A hidrogénnel hajtott motor minden környezevédõ álma, sem szén-dioxidot, sem egyéb káros végterméket nem bocsát ki a mûködése során. Azonban csak akkor lehet teljesen zöld megoldásként tekinteni rá, ha az üzemanyagcellákhoz használt hidrogént megújuló energiaforrások segítségével állítják elõ.
Gazdaságosság
A földgázból kivont hidrogént kilogrammoként 3-4 dollárért lehet elõállítani, ez a mennyiség pedig körülbelül 4 liter benzinnek megfelelõ energiát hordoz. A hidrogén-meghajtású autók hatótávolsága mintegy kétszerese a benzinesekének, így valóban gazdaságos alternatívát jelentenének, ehhez azonban ki kell épülnie a megfelelõ ellátóhálózatnak, az autóiparnak pedig még súlyos milliárdokat kell a fejlesztésekbe invesztálnia. Ez valószínûleg eleinte érzõdni fog az árakon is.
Kilátások
Bár a hidrogénes autókat elõszeretettel mutogatják a különbözõ autós rendezvényeken, még egyelõre távolinak tûnik a sorozatgyártás. A technológiával szemben szkeptikus szakértõk úgy vélik, mire kifejlesztik a megfelelõ motorokat a többi alternatíva jóval kifinomultabban mûködik majd, s így hevesebb piaci versenyben kell majd megfelelnie a hidrogén-meghajtású motoroknak. Ez meglátszik az elõrejelzéseken is, húsz év múlva ugyanis csupán mintegy 2 százalékos piaci részesedéssel számolhatunk.