A hibridautók kombinálják az elektromotorokat a belsõ égésû meghajtással, s már egyre elérhetõbb áron kaphatóak ezek az „öszvérek”. A 100 százalékig elektromos mûködésû autóhoz – mint például a Tesla Roadster – már nehézkesebb hozzájutni, fõként az akkumulátor-technológia fejletlensége miatt. A középutat egy idén bemutatott újdonság jelentheti, a 2010 környékén sorozatgyártásba kerülõ Chevy Volt nevû modellben például egy háromhengeres, egyliteres benzinmotor is dolgozik, amely azonban folyamatosan tölti újra az autót mozgató 160 lóerõs elektromotort.
Környezeti hatások
Még abban az esetben is, ha a fent említett Chevy Volt számára egy széntüzelésû erõmû állítaná elõ az elektromosságot, feleannyi káros gáz kerülne a levegõbe, mint egy benzinüzemû autó mûködése során. Emellett a Toyot Prius nevû hibridje több mint másfélszer akkora távolságot tud megtenni, mint belsõ égésû társai. Mindemellett üdvözlendõ volna, ha az ilyen jármûvek meghajtására is megújuló energiaforrások szolgáltatnák a „naftát”.
Gazdaságosság
Az elektromos autók fenntartása kedvezõbb, mint a benzines változatoké, azonban az alapmodellek ára egyelõre igencsak borsos. A technológia akkor terjedhet el igazán, ha kifejlesztik azokat az olcsó, hatékony motorokat, amelyek már elérhetõ szintre szorítják le a gyártási költségeket.
Kilátások
Az elsõ tömegtermelésre alkalmas hibridekhez erõsebb, kisebb és olcsóbb lítium-ion akkumulátorokra van szükség, hogy széles körben elterjedhessenek. Ez még legalább 2-4 évet vesz igénybe, addig azonban a konvencionális hibridek az alternatív meghajtású motorok piacán elsõségre tehetnek szert. A technika fejlõdésével két évtizeden belül akár 30 százalékos piaci részesedés sem elképzelhetetlen.