A qubitek a mûveletvégzés közben egyszerre vannak 0 és 1 állapotban (ez a klasszikus fizika által leírt világban nem lehetséges, a kvantumfizika által leírtban [és ugyebár ez a valóság, legalábbis közelebb áll hozzá] igen); 8 bitnek 256 variációja van, így 8db összekapcsolt qubit viszont egyszerre van mind a 256 állapotban. Egy normál procinak egyesével kell végiglépkedni a variációkon, ha pl. a megfelelõ számot keresi, ami megfelel valamilyen feltételnek, egy 8 qubites kvantumgépnek ez egy mûvelet. De a 8 qubit még semmi ahhoz képest, hogy pl. egy 32 qubites gép 4 milliárd mûveletet végez el egyszerre (pontosabban nem a gép végzi már ugye, hanem a fizika). Egy 128 bites...
MI: Asimov idejében még programozott MI-ket képzeltek el, azonban idõközben kiderült, hogy az túlságosan korlázotott, ma már az agyat akarják utánozni. Bár ez is csak hellyel-közzel sikerül - ne feledjük, hogy az agysejtek élõ sejtek, szóval nem olyan egyszerû a dolog (korábban úgy képzelték, hogy egyszerû kapcsoló szerepet játszanak, de ennél többrõl van szó). Legújabban már patkányagysejteket tenyésztenek, és az így nyert szövettel kísérleteznek. Lassan eljutunk oda, hogy már képes lesz különféle dolgokra, viszont egyre kevésbé fogják tudni, pontosan hogyan. :) Persze irányítás alatt próbálják tartani.