Ti hogy álltok ezzel a futás-endorfin(?) témával? Futás közben nem igazán érzek semmi ilyesmit, az elindulás kifejezetten macerás tud lenni a mai napig is (5:15 - 5:30 között kelés, 10p összetákolás és éhgyomorral usgyi). Viszont ahogy visszaérek, zuhany, reggeli...és csatt, beüt. Mint egy narkós, egész délelőtt, de még delután is egy picit:). Jó értelemben "narkós".
Egyébként koca futónak tartom magam, kb 10 éve kezdtem el futogatni, kb 4-5 hónap után mindig abbahagytam. Aztán folytattam. Most van az első olyan időszak, hogy nagyjából tartom a rendszerességet, lassan 1,5 éve. Heti 2x7-8 km, plusz 1x10km. Tempót sosem mértem egzakt, a Tatai Öregtavat formán kívül 32 perc körül nyomtam le egyszer, eddig ez a "rekord" ezen a pályán. A Csekét 10p körül teszem meg, ha három kört megyek rajta (1 kör az olyan 2,12 km elvileg). Plusz ugye odafele is futunk, az olyan 2km.
Tavaly mentem minimarathonon, ott 1:09 körül értem be ha jól emlékszem.
Na mindegy, jól elkanyarodtam. Ki hogy áll a boldogsághormon, függőség üggyel?