Mi a hosszú távok nehézségének a fő oka? Tudom a választ.
Tedd fel magadnak a kérdést: Valaha az életben legyalogoltál 42km-t? Vagy akár 35-öt? Fogadjunk, hogy soha! Akkor, nem csoda, hogy több 10.000 lépés futva, gondot okoz. Mert futni tudunk, de ekkora távokat a büdös életben soha nem tettünk meg, még sétálva sem, pedig az erősen könnyebb.
Ma elvittem a hátamon - egy gyerekhordozóban - a 10 kilós kisfiam 11-12km-es erdei sétára. Úgy haladtam végig, hogy ő 90%-ban aludt, vagyis minden lépést megterveztem. A lépésszámláló az órámban kb. 13.000 lépést rögzített.
Volt ahol az órám 147-es pulzust rögzített, ami az 5 zóna közül a 3. eleje, aerob zóna. Mire hazaértem úgy éreztem, hogy ennyi elég volt. Holott, hozzá vagyok szokva ennél nagyobb távú futáshoz és gyalogláshoz is.
Akkor mi változott? 2 dolog. Az egyik a lépések megtervezése. Ez nagy fokú koncentrációt és extra IZOMMUNKÁT igényel. Mert ilyenkor úgy kell minden lépést megtenni, hogy a gyerkőc ne ébredjen fel... mint egy ninja. A másik pedig +10 kg a háton. Ez 10-20-30 percig nem probléma, de 2 óra alatt már érzed mindenhol.
Tl,dr: Előbb SÉTÁLVA kellene megtennünk TÖBBSZÖR ilyen 30-40km-es távokat és utána absz. nem lenne gond lefutni!