Reggel én nem szeretek futni. Felkelni se. Bagoly vagyok... későig szeretek fent lenni, és emiatt későn is szeretnék kelni, csak nem mindig lehet... sőt, ritkán :-/
Nejem szakmájába vág keményen a gyógytorna is, és azt mondja, hogy a reggeli futás már csak azért se jó dolog, mert a gerincben levő folyadék, a gerinc lazasága, a csigolyák helyzete nincs olyan állapotban, mint amikor már "be vagy járatva" vagyis fokozatosan emelkedő terheléssel indul a nap, aminek a közepén, vagy d.u. elmész sportolni.
Amúgy igen, néha jól tud esni, mert felpörget és úgy mész neki a napnak... tehát a pszichés hatása jó, a fizikai hatása is jó, de nem optimális.
Én nem olyan rég jöttem meg 1 óra 10 perces futásból. +9 fokban indultam el, nem is fáztam visszafelé se, de őrületesen nagy a sár! Cserébe remek a levegő, őzek, madarak mindenfelé és eskü tavaszi illatokat lehetett érezni. Sajnos a sár megölt... nem kellett tempósan futnom, de volt ahol k. anyáztam sokat. Utána szokásos has/hátizom erősítő gyakorlatok és a felénél már totál kivoltam... elfáradtam, éhes voltam, visszafelé elvert az eső is.
De most már frankó... zuhanyzás, kaja és sokkal jobban érzem magam, mint mielőtt elindultam futni. És ez a lényeg!