Nekem javasolták, hogy menjek el félmaraton felkészülés előtt sportorvoshoz. Elmentem. EKG gondot talált. Elküldött kivizsgálásra, terhelésesre, semmit nem találtak, jó mérgesek voltak a sportorvosra, hogy nem tud értelmezni egy EKG-t. Azóta volt már olyan, hogy 195+ feletti pulzussal futottam 15 percen keresztül egy iszonyú meredeken felfelé... fel is ment 202-re. Na most, ha baja van a szívemnek ott biztos, hogy rosszul leszek, vagy meghalok. Nyilván megterhelt keményen, de sok egyéb nem történt.
Szerintem már egy félmaratont se lehet teljesíteni felkészülés nélkül. Az átlagember, ha nem sportol, de nagyon erőlködik, akkor 5 km-t tud lefutni, de utána qrvára szarul van. Vészhelyzetben ez lehet akár 10 km is, de utána már hordágy. 21km nekik fizikai képtelenség... hacsak nem sétálja le a 90%-át, de az akkor meg nem futás, hanem túra.
Amúgy pár éve voltam félmaratonon, melynek jelentős része terepen volt. 5:55-ös pace-t hoztam rajta, de ebből majdnem a fele emelkedőn zajlott. Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy 1 héttel később, a táj szépsége miatt meggyőztem a nejem (nem túlsúlyos!!!, ellenben 11 évvel fiatalabb nálam), hogy !sétálja! le velem. Az 5. km-nél ettünk egy szendvicset egy tó partján. A 10. km-nél ebédeltünk. Visszafelé végig szinte lejtő volt, de mire hazaértünk már totál kikészült! De annyira, hogy fájt a feje és hányt is! 22 km-es séta, pihenőkkel kb. kigyilkolta! Miért? Mert soha nem gyalogolt ennyit, főleg úgy nem, hogy fele emelkedő volt.
Vagy ott a futós haver, aki elhívta a cirka 35 évvel fiatalabb ismerőse fiát kocogni a gyerek, meg 2 km után rosszul lett, haza is küldte :-D