A héten picit többet futottam, mint kellett volna, ráadásul sok piros zónás gyorsítós szakaszokkal. Tegnap óta eléggé fájt a bokám, nem akartam ma futni. Hazafelé vágyakozva néztem a pár lelkes futót, hogy a jó idő hatására, hogy kirajzottak én meg bosszankodtam, hogy itt a jó idő cirka 1 órás menetem lenne és nem tudok menni futni.
Haza se értem, hív ismerősöm, hogy na akkor ugye megyünk futni, mert ő direkt azért nem futott a szép napos időben, hogy este velem tudjon jönni... na fasza. Nem mondhattam nemet.
Elég jól bemelegítettem, hosszú volt a bemelegítő kör is és elkezdtem nyomni... én nem tudom ez, hogy lehetséges, de nagyon hamar megszűnt a fájdalom és most picit sem fáj! Ez, hogy a fenébe lehetséges? ^^
Ráadásul a futás végén annyira mocsok jól éreztem magam, hogy egy +400 méteres sprintet, így a hosszú futás végére még rátettem. Haza felé jövet is majd szétrobbantam az energiától. Végig amúgy enyhe 6 fok volt és olyan csillagos égbolt, hogy kb. az összes csillagkép kristálytisztán látszik... sokszor le is kapcsoltam a Run Light-ot a fényszennyezés miatt :-)
Hát az a vicc, hogy a futás nekem már fontosabb lett jó ideje, mint a gaming... sosem gondoltam volna.