A részecskék bomlási ideje egy kalkulált érték, mely nem csak a sebességétõl függ, hanem ezer mástól is. Ha jól emlékszem, akkor a részecskék sebessége és megtett útja nem igazán mérhetõ egy dolog, ha a szabad ég alatt történik a detektálás. A részecskegyorsítókban meg a részecskévelt közölt kinetikus energia alapján számolták ki a valószínûsíthetõ sebességét az adott objektumnak, valószínûleg a rel. elm. képletinek a felhasználásával.
Ha emlékeim nem csalnak, akkor Einstein a Maxwell egyenletekbõl indult ki a rel. elm megalkotásakor, tehát nem csodálom a csereszabatosságot.
"Nemigazán értem ezt a kérdést."
Miért befolyásolja az összes kémiai és fizikai kölcsönhatást és egyéb történést a gravitáció, és a sebesség? Miért csak a megfigyelõ szempontjából befolyásolja?
Erre kérdeztem rá.
"Nem, de elegendõen p..."
Sajnos nem ismerek olyan kisérletet, melyben ezen állítás igazolva lenne.
"Az idõ egzaktul mérhetõ...."
Az idõ egzaktul mérhetõ lenne? Amikor minden 'relatív'? :D Nincs két olyan atom (gondolok én itt az atomórákra), amit ugyanazok a hatások érnének, ezálltal pármilliárd állapotváltás esetén ugyanolyan állapotban lennének.
"Bárhonnan is nézem a teret..."
Most a távolságról van szó, vagy a térrõl? Mert szerintem a tér akkor is létezik, ha nem tölti ki éppen semmi sem. Csak éppen nincs aki észlelje.