"A részecskék bomlási ideje egy kalkulált érték, mely nem csak a sebességétõl függ, hanem ezer mástól is."
Vagy nem. Vannak részecskék, amiknek a bomlási ideje teljesen fix, és teljesen jól mérhetõ.
"Ha jól emlékszem, akkor a részecskék sebessége és megtett útja nem igazán mérhetõ egy dolog, ha a szabad ég alatt történik a detektálás."
Rosszul hiszed. Ha tudjuk, hogy hol keletkeznek a részecskék (magas légkör), és hol mérünk, akkor megvan a megtett ût. A sebesség pedig a fénysebességhez közeli, mivel óriási energiákról van szó (kozmikus sugárzás).
De ha ez nem elég egzakt neked, laboratóriumban is lehet mérni.
"A részecskegyorsítókban meg a részecskévelt közölt kinetikus energia alapján számolták ki a valószínûsíthetõ sebességét az adott objektumnak"
Nagyon mellé lõttél. A gyorsítók már nagyon régóta ciklotronok, vagyis a részecskék keringenek bennük. Mágnes tér tartja õket körpályán, és váltakozó irányú elektromos térrel gyorsítják õket. Ha az elektomos tér frekvenciája nem megfelelõ, a részecske nem fogy gyorsulni (az energiája mérhetõ becsapódáskor). A megfelelõ frekvencia pedig épp a sebességétõl, és a pálya sugarától (ezt pl. abból tudjuk, hogy hol csapódig be) függ.
A klasszikus fizika szerint a részecske sebessége független a pálya sugarától, a rel. elm. szerint meg nem. Tippelj, melyiknek lett igaza.
"Ha emlékeim nem csalnak, akkor Einstein a Maxwell egyenletekbõl indult ki a rel. elm megalkotásakor, tehát nem csodálom a csereszabatosságot."
Nam csak abból indult ki. Ott volt a Michelson-Morley kísérlet is.
"Miért befolyásolja az összes kémiai és fizikai kölcsönhatást és egyéb történést a gravitáció, és a sebesség?"
Mert hatással van a fotonokra, és más az alapvetõ erõket közvetítõ részecskékre (ezt kimértük). És minden más fizikai és kémiai kölcsönhatás, meg egyáltalán minden más ezekre épül. Pl. a szilárd tárgyakat és az õket alkotó atomokat elektromágneses erõ (kémiai kötés) tartja össze. Ha annak erõssége megváltozik, akkor automatikusan változik a tárgyak mérete.
"Miért csak a megfigyelõ szempontjából befolyásolja?"
Azért mert ha minden arányosan változik, akkor nem érzékelhetõ a változás. Ha pl. a szobád veled együtt hirtelen felére zsugorodik, nem fogod észrevenni (amíg nem nézel ki az ablakon). Hiába veszel elõ mérõszalagot, mivel az is felére zsugorodott, ugyanakkorának fogja mérni az asztalodat, mint korábban.
"Sajnos nem ismerek olyan kisérletet, melyben ezen állítás igazolva lenne."
Lásd GPS, illetve az eredeti Michelson-Morley kísérlet.
A fénysebesség közelében pedig elemi részecskékkel tudunk mérni.
"Az idõ egzaktul mérhetõ lenne?"
Igen. Ugyanúgy ahogy a tér is.
"Amikor minden 'relatív'?"
Pontosan.
"Nincs két olyan atom (gondolok én itt az atomórákra), amit ugyanazok a hatások érnének, ezálltal pármilliárd állapotváltás esetén ugyanolyan állapotban lennének."
Arról nem volt szó, hogy tökéletes pontossággal mérhetõ.
"Most a távolságról van szó, vagy a térrõl?"
Mi a különbség?
"Mert szerintem a tér akkor is létezik, ha nem tölti ki éppen semmi sem."
Ezzel két baj van:
1. Ha nem tölti ki semmi, akkor nincs mivel megmérned.
2. Olyan nincs, hogy nem tölti ki semmi. A kvantumfizika ezt nem engedi meg.