Valaki írta, hogy miben különbözik az idõ érzékelés (mérési eredmény) magától az idõtõl. Akkor azt is meglehtne kérdezni, hogy miben kölünbözik a mért feszültség magától a tényleges feszültségtõl. Nos hát kb.annyíban, hogy a feszültég mérõ belsõ ellenállása miatt a mérõ mûszer eleve a ténylegsnél kevesebbet jelezki, ráadásul ezt még a mérõmûszer tehetlenségétõl. Ráadásúl zajt viszünk a rendszerbe, továbbá a mérõ mûszer meg maga a rendszer belsõ ellenállása miatt csökeni fog magában a rendszerben is a feszültség.
Hawking szerint (is) virtuális részecskepárok keletkeznek az eseményhorizont környékén. Ha egy ilyen részecskepár egyik tagja az eseményhorizonton kívûl, a másik pedig belül jelenik meg, akkor a fekete lyuk fedezi az kintmaradó részecske életben maradásához szükséges energiát. Így a lyuk veszít az energiájából, ezálltal a tömegébõl is. Kicsit visszatérve az idõérzékelésre. Hogyan is érzékeljük/mérjük olyan dolgok használatával, melyekrõl feltesszük, hogy szigorúan periodusosan, vagy egy kevés fehér zajjal szennyezett jelenséget figyelünk. Ez a periódusos jelenség amit figyelünk, illetve mérünk, az olcsóbb és egyszerübb esetekben függ az égvilágon mindentõl (hõmérséklet, páratartalom, elektro-mágneses zaj, gyorsúlás, stb.) a drágább eszközökben ezt a hatást próbáljuk korrigálni, kiküszöbölni, csökkenteni, kizárni. Atom óránál már elvileg nem számít a hõmérséklet. Azt viszont honnan tudjuk, hogy ezek a szerkezetek, nem függenek-e általunk még nem ismert jelenségektõl, vagy olyan általunk ismert jelenségtõl, amelyrõl azt hisszük, hogy nem függ?