A kavitációs állapotban azért forr el a víz, mert alacsony lesz a telítési gõznyomás. Ez 1 bar nyomáson "átlagos" víz esetén olyan 2500-4500 Pa nyomáson történik. Elég tág értékeket ad meg a szakirodalom. A vízben levõ szennyezõanyagok ezt képesek erõsen befolyásolni, mert a buborékképzõdés a szilárd szennyezõ körül asszem nagyobb, meg más apró dolok (pl. klórozott -e vagy sem, tengervíz vagy édesvíz, stb..).
Viszont a folyadék - gõz keverék attól még nem egy fikarsznyival lesz melegebb hogy elkavitál! Csak annyi történik, hogy Akár 40 fokon is gõz állapotban van az anyag. Tudjátok, ahogy a magassággal csökken a légnyomás, úgy forr hamarabb a víz. Akkor hogyan melegít vizet ez a valami? Szerintem sehogy. Én ebben az egészben kételkedek. Valaki itt nagyon át akar verni valakit, vagy valamit nagyon nem értek.
A BME-n volt kavitációs kutatás, de ilyen fel sem merült, mint ötlet. Szuperkavitációs állapotot is elõállítottunk. Melegedésrõl szó sem volt a folyadékáramlás miatt. Több tíz kW-os szivattyú kellett ahhoz, hogy egy áramlásba tett test körül kavitácó legyen. Felrakhatom a numerikus szimuláció és mérési eredményeket is, ha valakit érdekel.