" Továbbá az elektron nem az a hullámfüggvény. A függvény csak azt írja le, hogy mekkora a valószínûsége, hogy itt van vagy ott. A dobókocka lehetséges értékeit is egy eloszlásfüggvény írja le, mégsem "hullámzik" a kocka."
A hullámfüggvény által adott valószínûséget óriási hiba összekeverni a dobókockára számolt valószínûséggel.
Hogy egyértelmû legyen, idézek Feynmantól.-
"
Ha egy esemény többféle -egymást kizáró- módon játszódhat le, akkor annak valószínûségi amplitudója a valamennyi módra külön kiszámított valószínûségi amplitudók összegével egyenlõ. Ebben interferencia van jelen.
Ha olyan kisérletet végzünk, amellyel megállapítható, hogy a lehetséges módok közül melyik játszódott le a valóságban, akkor az események valószínûsége egyenlõ a lehetséges módok valószínûségének összegével. Ilyenkor megszünik az inteerferencia.
Az ember még most is szeretné tudni, hogy mi van emögött? Milyen szerkezet mûködik emögött a törvény mögött? De senki nem talált mögötte semmiféle szerkezetet. Senki nem tud annál többet megmagyarázni, amennyit az imént megmagyaráztunk. Senki nem fog a helyzet ennél mélyebb ábrázolásával szolgálni.
"
Az utolsó mondatában remélem tévedett.
A második bekezdés azt a valószínûséget írja le, amit mi is ismerünk.
Az elsõ bekezdés több mint érdekes. Egymást kizáró események valószínûségének interferenciájáról ír. Erre ha valaki nekem mutat egy hétköznapi példát, akkor tud valamit. Ez tipikusan a két réses interferencia kisérlet. Ha megnézzük hogy az elektron melyik résen ment át, akkor nincs interferencia, ha nem nézzük, akkor olyan, mintha mind két résen át ment volna, és interferálna ezeknek a valószínûségi amplitudója. Nem a valószínûségük, mert az már ennek az amplitudónak a négyzete. A hullámfüggvény amplitudója lehet negatív. A hétköznapi valószínûség számításban ilyen nincs.