Érdekes dolgokat vet fel a film. Abban biztos vagyok, hogy tele van ferdítéssel, pontatlansággal, demagógiával, de... !!!
A hangulatvétele, a szkepticizmusa számomra szimpatikus. A vallási témát nézve például mindenki tudja, hogy a bibliát nem egy ember írta, sõt valójában nem is egy egységes mû. Több szerzõ írta és mint egy gyüjteményt õrizgették. Késõbb a római császár gyúrta össze a történeteket úgy, hogy azok egy egészt alkossanak azzal, hoyg bizonyos részeket kivett, másokat hozzátett. Ezzel csak a fanatikus, bigott hívõk vitatkoznak. Nálam ez nem tény, és nem vita tárgya. Az is egyértelmû, hogy a biblia történeteinek bizonyos elemei fellelhetõek más vallásokban, más népek történelmében. Az is tény, hogy a biblia által leírt országok, városok nagy része a ma ismert történelmi tudásunkat tekintve kitaláltnak tekinthetõek. Legalábbis az biztos, hogy semmi bizonyíték meglétükre, sõt több bizonyíték van arra, hogy nem léteztek, illetve nem úgy ahogyan a biblia tárgyalja õket.
Erkölcsi és morális dillemákra nem térnék ki, de világos, hogy a biblia az istent úgy tárgyalja egyszer, mint bosszúálló, öntelt, haragos személyiséget, máskor pedig a jóság megtestesítõjét.
Minden ok meg van arra, hogy kételkedjünk a bibliában leírt dolgok valóságtartalmában. Abban azonban amilyen tanítást közvetít, viszont nem. Az emberiségnek szüksége van kontrollra, enélkül féktelenné válhat, és egy olyan világ ahol nem léteznek erkölcsök, nem létezik félelem a tetteink következményeitõl nagyon sötét lenne. Ez a kontroll a vallás. Boldog vagyok addig amíg léteznek vallások, és nem bízom azokban az emberekben akik számára nincs meg az a kontroll amit a vallás teremt. Én magam a bibliára, és minden vallásos tartalmú történetre, elbeszélésre úgy tekintek, mint példabeszédre, ahol nem az a lényeg, hogy megtörtént-e, vagy úgy történt-e meg a konkrét dolog, hanem, hogy mi a tanúlsága.
Amerikáról annyit, hogy a világ kezdi kimeríteni erõforrásait, és ennek a dolognak ott látszódnak a jelei elõször ahol a legtöbb energiára van szükség, ahol a legnagyobb hatalom összpontosul, és ez az USA.
A világ történelmében számos példa van arra, hogy a háborús okokat széndékosan idézték elõ egy növekvõ konfliktus helyzet forráspontján, vagy egyszerûen a folyamatos növekedés reményében. Ebben nincsen semmi meglepõ. Nem hiszek abban, hogy egy globlis összeesküvés irányítja a világ sorsát, de abban igen, hogy a globális folyamatok igen. Ha a világon az emberek az erkölcs elé helyezik a gazdagságot, a mások tulajdonának megszerzését, az ahhoz vezet, hogy egyes érdekcsoportok akár egymástól függetlenül is háborúba taszítanak egy országot, vagy a világot magát.
A pénzhatalom, és a bankok emberre kifejtett hatását pedig éppen ezzel függ öszze. Az emberek arr vágynak, hogy meggazdagodjanak. Pénzre vágynak, mikor éppen nincs stb. A bankok nem kényszerítenek senkit, hogy vegyenek fel hiteleket. Szükség van rájuk, és õk ebbõl jól élnek.
Ma nem a földbirtokosok dirigálnak, hanem a bankárok. Ilyen világot élünk. Az országoknak valóban azon kell lenniük, hogy minél inkább függetlenedjenek ettõl a hatalmi befolyástól, de azt be kell látni, hogy teljesen sosem fognak függetlenedni, mint ahogyan a királyoknál volt ez a középkorban a földbirtokosokkal.
A mi dolgunk az, hogy olyan kormányt válasszunk meg, akik a lehetõ legjobban képviselik ezt az irányt. Az államadósságok csökkentését, és nem további hitelek felvételét, vagy, ha mégis akkor azon hiteleknek pénzt kell fialniuk. olyan állami beruházásokra kell költeni amik folytán profitot lehet elkönyvelni bizonyos határidõn belül.
Nem a bankokat kell utálni, hanem azon kell lennünk, hogy minél kevesebb befolyásuk legyen rajtunk, és ehhez mindenki önmaga is hozzájárulhat.