A tudomány alapvetõ céljai közt van a megismerés, az igazságkeresés. A "rejtvényfejtés" pedig mint módszer ismert. Szerintem tudományos. A tudomány mindennel foglalkozik nem csak földrajzzal, fizikával, matematikával. Ja, errõl jut eszembe matek terén korában nem volt csekély tudású ember.Talán ezért is igyekeztek annyian matematikai alapú rendszerezést találni, hogy hogyan lehetne "összerakni" a jóslatait.
Még mindig az a véleményem, hogy a dátumok és számok permutációi alapvetõek. Sokszor gondolkodtam rajta, hogy a már meglévõ értelmezésekhez próbálják igazítani a matematikai rendszerezést és talán itt a bibi: egy matematikai rendszer sem húzható rá kaptafaként a meglévõ értelmezésekre. Sztem, ahogy lejjebb többször is kefejtettem a Henriknek szóló levél kulcsfontosságú: mint egy bemutató, ahol bemutatja milyen módszereket használt a jóslatoknál. Pl. (errõl is írtam régebben) dátum permutációjai. A levél is részekbõl áll. Sztem aki össze tudja rakni a levelet, megtalálja a módszereket benne össze fogja tudni rakni a jóslatokat is.
Vagy említettem még egy saját ötletet, ami nevetségesen egyszerû, de célravezetõ: a jóslatokban sok helyen említ sorszámokat: az elsõ, a második, a harmadik...stb. (ha jól emlékszem valahol említi:"míg heten nem követik egymást) ez már megadna egy keretet történetben, idõben, hogy kikrõl, milyen sorrendben következõkrõl van szó. Lenne egy logikus alapja legalább ezeknek a versszakoknak. Ha pedig egymás után olvassuk õket valszeg egyértelmûbb lehet, hogy milyen "hetekrõl" van szó. (természetesen ennek az is eredménye lenne, hogy kevesebb dolgot lehetne belemagyarázni:-)) Történeteket kell keresni, nem külön értelmezni a versszakokat, dehisz maga is ezt írta.... Ha lesz idõm ezt meg fogom tenni és beírom ide. Legalább ezeket a versszakokat, hátha tisztul a kép.:-) Talán azért nem gondoltak rá, mert túl egyszerûnek tûnik...:-)