Valóban nem a világ legjobb játéka. Még kiforratlan így magában, az ûrfázisban nagyon sok dolgot kell a nyakadba venni egyedül, tény hogy nincs meg az a stratégiai mélység mint egy akármilyen másik stratégiában, kevés egységtípus van, kevés stratégiai lehetõség van, és még sorolhatnám.
DE! És ez egy nagy de. Ha fogékony vagy az ilyesmire, mégpedig úgy tûnik elég kevés ember fogékony rá itt, akkor hihetetlen módon el tud varázsolni a világ.
Ami miatt engem elkapott a játék:
-Az evolúció. Lehet hogy elnagyolt, de mire az ûrfázisba érek mindig elkap, hogy ezt mind én csináltam. A zeppelineket amik röpködnek szanaszét, a kiscsávókat lent a kolóniáimon, magukat az épületeket. MEg lenézek a bolygóra és néha elõjön hogy ja, itt menekültem az elõl az óriás mókus elõl ami terrorizálta a völgyet. És ez nagyon jó érzés.
-A néhol nagyon gyerekes humor.
- Az editorok, és a megosztás lehetõsége. Tényleg bármit meg lehet csinálni a játékban, csak akarni kell. És adni is legalább olyan jó mint kapni. Nagyon jó érzés ha egy olyan ember megdícséri a munkád, akinek a cuccait távolról már hetek óta csodáltad, hogy ilyenekre sosem leszek képes.
-A content bejutása a játékba. Ez az elsõ ponthoz kapcsolódik, de hatalmas élmény amikor összefutsz az ûrben a Hutt birodalommal, és Jabba megkér egy szívességre, vagy lényfázisban egy csapat mókust látsz amint épp levadásznak egy lábakon járó cápát.
-És mindezt ami összeköti, az eredetisége. Lehet hogy fázisonként már találkoztunk ezekkel az elemekkel, de melyik másik játékban mûködött mindez egyszerre?
Ezen egyszerû okok miatt engem teljesen levett a lábamról. Még közel sem tökéletes a játék de van benne egy olyan báj amivel utoljára a Black&White felinstallálása után találkoztam. Remélhetõleg megjelennek hozzá kiegészítések amik komplexebbé teszik a játékot, és kijavítják a hibákat, de már most is egy piszok jó, nagyon eredeti játékkal állunk szemben.
Informatika és tudomány
