A BURAN ennyire "olcsón" tudott volna feljutni? 5db turista (20millio/fõ) vagy csak 2-3 turista és mindjárt féláron mehet az egész. (mehetett volna)
A Buran-t olyan 1992-ig lehetett volna megmenteni talán. Akkoriban még nem volt ûrturizmus a mai értelemben véve. Eddig összesen volt 5 olyan ûrturista, aki hajlandó volt 20 millió dollár körüli összeget kifizetni. Még 3(+1, Simonyi másodszor) van, aki elkezdte a procedúrát. Tehát nincs vevõképes kereslet rá per pillanat ilyen mértékben.
Mire bevetették, addigra meg már elavult, de lagalábbis nemsokára múzeumi darab lett.
A Nukleáris Csapásmérõ fegyvereket és az azokat szállító eszközöket, mint például a Nukleáris Meghajtású Rakétahordozó Tengeralattjárókat sose vetettek még be. Pedig olyan 50 éve léteznek és vannak rendszerben...
Mellesleg az F-117A majdnem 30 évig volt rendszerben. Ez igen szép kor egy eféle eszköztõl...
(fõleg az 1990-es Iraki bemutatótól, egészen a Szerb buktáig, az pont 9év, tehát szerintem ez FÕLEG propaganda gép volt, mondjuk 15év a kifejlesztése, utána 11év pihenés, utána 9év használat, és jöhet az utódja, ami mi is?)
Három utódja is van. Az F-22A az SDB-vel (Small Diameter Bomb), az F-35, illetve az USAF-nál felmerültek egy lopakodó, szuperszonikus könnyû bombázó iránti igény. Ez lenne az F-117 valódi utódja, amire van pár aspiráns. De per pillanat pénz az nincs rá, úgyhogy csak elméleti szinten gondolkoznak róla.
Propaganda géphez képest amúgy elég derék - hiszen egy új kategóriát teremtett meg...
Nem vagyok repülõs szakértõ, csak a BLACK BUDGET, meg a hasonló összeesküvés"elméletekben" vagyok otthon, de a most üzemelõ gépek 70-80%-kában a pilótára van bízva, hogy mit csinál, és hogy mit lát,stb..
Fenrir meg repülõgép-mûszerész, aki a Malév gépeinek karbantartásán dolgozik. Tehát talán érdemes elgondolkozni azon, amit írt.
Szerintem amúgy szó nincs 70-80%-ról. Egy mai utasszállító esetén a pilóták éppen arra panaszkodnak, hogy lassan már csak gombnyomogatás a dolguk, nem is vezethetik a gépet. ^^
Amit én próbálok felvázolni, az egy olyan rendszer, ami a légifolyosót mutatja pl. a levegõben, vagy valami olyan beépített védelmi rendszer, ami nem engedi meg, hogy direkt nekivezessék egy hegynek, hozzácsapják a betonhoz, meg a többi 500féle baleset,
Léteznek ilyen rendszerek, de mint minden rendszert, ezt is emberek tervezik, építik és használják. Ha valahol becsúszik egy hiba, akkor ott megesik, hogy katasztrófa hívja fel a figyelmet arra, hogy is valami nem stimmel. Ne hidd azt, hogy létezik 100%-osan megbízhatóra építhetõ rendszer. Ez egy naív álom.
(ki ne találd, hogy nem is lehet ellene semmi, mert az, hogy a gép tovább repül, vagy kikerüli a hegyet, vagy érzékeli, hogy a nyomás lecsökkent és ezért elájultak a pilóták, stb.. ezek megoldása nem lehet gond, ha pl. a BURAN élõ pilóta nélkül ki tudott szállni a zûrbe, és vissza is jött)
Azért egy picit most dõlj hátra, és gondolkozz el valamin. A nagy repülõgépgyártóknál (nemcsak az Airbus és a Boeing, de lehet említeni az Embaert, Dassaultot és a többit) mérnökök hada dolgozik különbözõ rendszereken, amik az általad felvázoltra jelentek, jelenthetnek megoldást. Most komolyan azt hiszed, hogy feltalálod a spanyol viaszt? Kétlem. Az, hogy a Buran képes volt pilóta nélkül repülni, és leszállni, az egy dolog. Erre a mai utasszállító repülõgépek is képesek. Viszont szemben a Buran-al, az utasszállító repülõgépeknek naponta akár több utat is meg kell tenniük, mindezt úgy, hogy elõfordulhatnak meghibásodások, rossz idõ, vagy elõre nem látható események, amikor a pilótáknak kell döntést hozniuk. Olyan robotpilóta még nem készült, amely felvehetné a versenyt az emberrel a helyzetelemzés és a döntéshozatal terén szélsõséges esetben. A robotpilóta azt tudja, amit beprogramoznak neki, ha olyan szituációval találkozik, amire nem készítették fel, akkor 'meghal'. Az ember ilyenkor még mindig improvizálhat, amire egy számítógép (jelenleg) nem képes.