A geotermikus céllal végzett lefúrások szerintem olyan kis beavatkozást jelentenek a földkéregbe, hogy nagy veszélyt nem hordoznak.
Eddig mi is az hittük. Ehhez képest asszem a németek szépen csináltak egy 3-es körüli rengést. Van még mit tanulni errõl...
Ennél sokkal mélyebbre fúrnak le kõolaj és földgáz után kutatva.
Mármint minél? Írtam már, hogy a világ legmélyebb mûködõ földgáz kútja az asszem 6 km mély. Csak itthon a geotermikus gradiens nagyobb. Ez elõny és egyben hátrány is.
A svájciak, amikor lefúrtak és elõidéztek egy kb. 3,5 Richter fokos rengést, nagyon beijedtek. Nem kellett volna.
Oszt miért is? Tudod inkább leáll az ember és elemzi is, hogy mit csinál és gondolkozik. Nem vagadlkozik összevissza azt csinál nagy állatságot. Lásd Csernobil. Ott is tudás nélkül szórakozott a kezelõszemélyzet.
Az elsõ pár nap a kritikus, utána stabilizálódnak a rétegek, és nincs probléma. A gejzírek is lövellik fel az anyagot szüntelenül, és nem szakad be a föld.
Csak mekkora a gejzírek átlagos teljesítménye? Mennyiben térnek el geológiailag egy erõmû tervezett sémájától? A gezírek egy része baromi régi geológia képzõdmény és stabil egyesek meg nem. Mondom, infó kell és nem játszadozni felelõtlenül.
A Yellowstone parkkal kapcsolatban rebesgetik, hogy egy szupervulkán rejlik ott, és megtörténhet, hogy egyszer csak felrobban az egész, és annyi vulkáni hamuval teríti be az eget, hogy az USA fele lakhatatlanná válik. Nos, ott is vannak gejzírek, amelyek a belsõ nyomást nyilán csökkentik, de ha tényleg akkora gáz van ott lent, az ilyen fúrások esetleg ürítõszelepként is mûködhetnének.
Tök vicces, hogy elõször azt állítod, hogy az ember egy hangya, nem képes meglegyinteni sem azt a szintet ami komoly kárhoz kell. Akkor hogyan lehetne az õ mûve egy lefúvató (és nem ürítõ, mert az nem nyomás alatti hanem gravitációs módot jelent...), ha nagy 0 a ráhatás. Vicces, hogy a saját posztodban nem látod az ellentmondást.