...Egszer elképzeltem, mi történne, ha belenyúlnál a víbe, és kiemelnék egy ponty tudóst. Míg vizsgálnám, dühödten ficánkolna. Elképzeltem, mit látna ebbõl az egészbõl a többi ponty. Számukra ez igen nyugtalanitó eseménynek tûnne. Elõször azt látnák, hogy az egyik tudósuk eltûnt az univerzumukból, egyszerûen nincs többé. Akárhová is néznének az univerzumukban, sehol sem találnák nyomát ennek a tudósnak. Aztán másodpercekkel késõbb, amikro visszadobnám a pontyot a tóba, a tudós egyszer csak megjelenne a semmibõl. Egy ponty azt gondolná, hogy csoda történt.
Miután összeszedte magát a tudós, egy egészen elképesztõ történettel állna elõ. "Váratlanul kikerültem a mi univerzumunkból (a tóból), és bent találtam magam egy misztikus másik világban, vakító fényben, furcsa alakú tárgyak közt. De a legfurcsább az egészben az a lény volt, aki fogságban tartott. A legkevésbé sem hasonlitott egy halra. Megdöbbenve láttam ,hogy nincs semmi féle uszonya, de mégis képes mozogni. Meglepett, hogy a természet szokásos törvényei nem mûködtek ebben a msáik világban. Azután ugyan ilyen hirtelen újra a mi világunkban találtam magam" -mondaná a ponty tudós.
Ez a történet az univerzumon kívüli utazásról természetesen annyira bizarr, hogy a pontyok többsége elutasitaná, és a lehetõ legnagyobb szamárságnak tartaná"