A NASA az új célokhoz új eszközöket akart. A CEV (Crew Exploration Vehicle) keretében pályázatot indítottak, hogy megtalálják az ideális tervet és gyártót az új ûrhajóhoz. Az eredeti, ún. spirális fejlesztés helyett a NASA 2005-ben kinevezett új igazgatója, Michael Griffin új irányelveket határozott meg, hogy a 2014-re elõírt elsõ CEV-fellövés helyett hamarabb indulhasson az új ûrhajó. Az elsõ tervek jó része még tartalmazott mérnöki újításokat és újszerû elképzeléseket, a NASA azonban finoman utalt arra, hogy mindössze egy megnagyobbított Apollo ûrhajót képzeltek el, tehát például a Northrop (Szojuz-szerû) és a Lockheed (eredetileg kisméretû ûrrepülõgép) terveit kellene átdolgozni.
Az eset páratlan volt a maga nemében, és meglehetõsen negatívan érte a szakmát. Az Apollo-féle design és technikai megoldások hajdan leginkább a kõbe vésett határidõ ("...az évtized vége elõtt...") és a még gyerekcipõben járó hiperszonikus repüléssel kapcsolatos ismeretek miatt gyõzedelmeskedtek az aerodinamikus ûrrepülõgép tervek felett. Több, mint 40 év múlva arra hivatkozni, hogy az Apollo féle alapkoncepció már bevált, és ezzel elvetni minden újítást mindenesetre némileg vaskalaposnak tûnik.
Technikai újítások kontra elavult (bocsánat: jól bevált) technológiák: 0:1