Az alapváltozattól csekély eltérést mutat, amely csak a feladatkörbõl ered. Az "S" betû kírérõvadászt jelent, a bombázók légi fedezetét biztosította.
MIG-15SV Fagot A:
Ez a változat az elõzõ továbbmódosítása nagy magasságú kísérõvadásszá.
MIG-15SU Fagot A:
Jelentõs változtatás, hogy az addigi gépágyúk helyett 2 db 23 mm-es NR-23-as gépágyú került beépítésre, az orrfutógondola-ajtók mellett helyezték el egy-egy negyméretû "bölcsõben".
MIG-15bisz Fagot B:
Továbbfejlesztették a hajtómûvét (Klimov VK-1), és az elektronikáját. A belsõ tüzelõanyagkapacitást 1250 literrõl, 1410 literre növelték. 1950-ben állt szolgálatba.
MIG-15T:
Speciális változat, gépágyúi helyére csörlõt szereltek, célgépvontatáshoz.
MIG-15bisz-F:
Felderítõ változat. A belsõ gépágyúk helyére AFA-1M és AFP-21KT kamerákat szereltek, míg a külsõ NR-23-as gépágyút meghagyták.
MIG-15Pbisz SP-1:
A MIG-15bisz olyan kísérleti változata, amelyet lokátorral láttak el. A "Korsun" radar számára az orr-rész tetejére szereltek egy nagy kúpot. Elõször 1950-ben emelkedett a magasba.
MIG-15Pbisz SP-5:
Az SP-1-es átalakított válozata. Más rendszerû lokátort szereltek bele. Az "Izumrud" (Smaragd) jellegzetessége, hogy két antennát helyeztek el, a felderítõ lokátor antennája az orr-rész tetején található, míg a célkövetõ-befogó antenna a szívócsatorna közepén egy gömbben. Ez az orrkiképzés és antenna olyannyirabevált, hogy a MIG-17PF/PFU és PM típusokon változatlanul megmaradt.
Fegyverzet:
2 db 23 mm-es NS-23 vagy NR-23, és 1 db 37 mm-es N-37 gépágyúk.