Alapvetõ eltérés volt, hogy nem volt olyan szomszéd, amely nyíltan baráti lett volna (mint Vietnam esetén Kína), illetve nem lehet összemérni a két "ország" hátterét sem. Észak-Vietnam egy elég erõs központi hatalommal bírt, Afganisztánban azonban hadurak és kisebb-nagyobb fegyveres csoportok voltak. Észak-Vietnam egy erõs katonai / politikai hatalommal bírt a területén, így nem volt probléma a támogatása. Afganisztánban nem volt ilyen, a CIA-nak úgy kellett vadásznia a hadurakra és fegyveres csoportokra, amelyeket támogatni akart. Egyszerûen nem lett volna hol felállítani egy komolyabb légvédelmi üteget, ahogy értelme sem lett volna Afgán harckocsizókat kiképezni, és nyílt konfliktusra kiképezni, felszerelni õket. A gerilla hadviseléshez meg nem szükséges légierõ, páncélos erõ és hasonló dolgok.
Továbbá az USA nagyon ki akart maradni a témából, ezért például õk is AK-kat szereztek be, és az elsõ idõkben nagyon ügyeltek arra, hogy lehetõleg még véletlenül se legyen amerikai eredetû fegyver vagy ellátmány az Afgánok ellátmánya között. Ez 1985 után változott meg igazán, mikor Reagen nyíltan állást foglalt az Afgánok mellett.