Írtam már a múltkor itten, hogy spekulációkat ne ebbe hanem, a társtopicba ha lehet.
NOs akkor elmagyarázom, hogy mit gondolsz rosszul.
"Azt olvastam, h amikor nagy az államadósság azt szokták megjátszani, h nagyobb inflációt idéznek elõ (pl. 150%) és ekkor az adósságot, mivel az adott összeg már kevesebbet ér, akkor könnyebb visszafizetni."
Ha nagy az államadósság az inflációt nem gerjesztik, hanem általában magától gerjed. Annak hatását lehet fokozni, vagy tompítani. Magas inflának általában a kétszámjegyû (tehát 10% feletti) inflát számítják. Amirõl te beszélsz (150%) az igen erõs hiperinfláció.
HOgyan is gerjed az infláció? Rövid levezetés magas államadósságú alacsony inflációjú helyzetre.:
- Maga az állam eladósodott,
- Korábban kapott hiteleket elkezdik nem beruházásokra, hanem fenntarthatatlan jóléti intézkedésekre költeni,
- Az adósság generálódás, rendszer szinten beépül a kormányzati mûködésbe.
- Befektetõk aggódni kezdenek a külsõ bizonytalanságok hatására (vagy lehet belsõ is), az ország pozíciói romlani kezdenek (azaz a hitelt nem befektetik hanem felélik),
- Újabb hitel megújítása esetén nõ a kockázat. Ha nõ a kockázat csak magasabb kamaton adnak kölcsön.
- Kormány megijed, hogy nem kap majd lassan több pénzt amit elkölthet választási ígéretekre, elkezd adót emelni
- Adóemelés kettõs hatással jár attól függõen hogyan oldják meg:
-.- 1.: CSökkenti az elkölthetõ jövedelmet, amely a GDP növekedés csökkenésével jár (vagy éppen csökkenésbe átfordulásával)
-.- 2.: Növeli az árakat, ami az inflációra van rossz hatással ha tartósan átgyûrûzik az árakba.
Így fog növekedni az infláció.
Az inflációnak kettõs hatása van. Egy bizonyos szintig segíti a gazdaság növekedését, mert lehetõvé teszi az áremelést és egyensúlyi gazdaság esetén növeli a béreket azokon keresztül az elkölthetõ jövedelmet és a GDP-t is. De egy adott szint felett káros a növekedésre, mert a versenyképességet rontja a tartósan magas árszíntnövekedés és a bérek lemaradnak az áraktól ami feszültséget unproduktív munkaerõt termelékenységcsökkenést és növekedés lassulást okoz.
HA lassul a gazdaság, a GDP arányos államadósság növekszik, visszafizetni egyre nehezebb lesz, több adó kell és a spirál folyik körbe...
Amíg csõdöt nem jelentesz.
Ekkor elszáll a valutád másokhoz viszonyított értéke és egy sokkhatás eredményeként hirtelen versenyképesebb leszel mint a körülötted lévõk, ezért elkezdenek hozzád beruházni a többi ország helyett a befektetõk ami segít növekedni ismét.
HA valakinek eddig valami nem tiszta kérem írja le. (vagy éppen bizonyíthatóan tud ezzel ellentétes elméletet elõhozni)