Én azt tudom mondani, ami jópár elemzés alapján sikerült kisilabizálnom belõle, de ez nem feltétlen a teljes kép:
A Roosvelt féle szemlélet szerint az alacsony árak voltak a felelõsek a gazdasági összeomlásért, ezért államilag meghatározott kartell lépett életbe, amely megszabta, hogy mennyi árút (kevesebbet) és milyen áron (magasabb) lehet termelni több iparágban és a mezõgazdaságban. A kartellek lényege gyakorlatilag a versenyhelyzet korlátozása volt, hogy ne csökkenthesse senki az árait annyira, hogy azzal a konkurenseit csõdbe kergethesse. Az államilag felsrófolt élelmiszerárak, és a termeléskiesést kompenzáló állami támogatás (az állam fizetett azért, hogy a farmerek a földterületük egy részét parlagon hagyják) miatt sok támadás érte a mezõgazdasági kartellprogramot, amit 3 év után törvényességi okokból le is állítottak, és egy hasonló célú program váltotta fel.
Az elemzések legtöbbje kitér arra, hogy ez a szemlélet alapvetõen hibás volt, hiszen a kevesebb termelési ráta egyben kevesebb munkást is igényel, tehát csak növeli a munkanélküliséget, ami sztrájkokhoz vezetett. Erre jött válaszul a minimálbér és a munkaidõ megszabása. Ezzel együtt is a New Deal egyik legtöbbet támadott része.