1.: Dubaj az 1980-as években a kereskedelemre kezdte helyezni a hangsúlyt. Az 1990-es Öböl-háború csaknem kétvállra fektette az Emirátust, mert a külföldi tõke teljesen kivonult. Azt 1990-es években újra fellendült, köszönhetõen elõször a Kuvaiti, majd késõbb a többi Arab-öböl menti befektetõknek, akik számára a népes és viszonylag fejlett Emirátus egyfajta arab Monaco lett.
2.: Erre az arab Monaco életérzésre játszottak rá azóta is, ezért kezdtek el nagyfokú beruházásokat, hogy turisztikai látványosság legyen és üzleti befektetések célpontja. Õk maguk keresték a hiteleket, hogy mindenkin túltegyenek (itt épül a világ legmagasabb épülete (Burzs Dubai), és további két, még magasabb épület tervezése kezdõdött meg a 2000-es évek közepén, ott van a mesterséges Pálma-félsziget, vagy a hétcsillagos Burzs Al-Arab szálloda). A külföldi befektetõk ezekben az ingatlanokban nagy üzleteket láttak, de már 2007-ben kezdõdtek a problémák, amikor a harmadik pálma-félsziget, illetve az "Univerzum-szigetek" építése félbeszakadt, mivel a vártnál sokkal kisebb volt az érdeklõdés a már kész Pálma-félszigeti telkek és a "Világ-szigetekre". Ezeket az az állami cég felügyelte, amely most a pénzügyi nehézségekkel küszködik. Szóval ez még 2007-ben kezdõdött, a pénzügyi válság azonban végképpen betett nekik - vagy eleve túl optimistán álltak ahhoz, hogy mennyire lesznek kelendõek ezek az ingatlanok. A mihez tartás végett ugyanez a cég, a Nakheel a Burzs Dubaj-nál jóval magasabb, legalább 1400 méteres felhõkarcsolót is tervezett, a Nakheel Tornyot. Szóval ennyire jártak a földön...
3.: Nem kényszerítette a hitelekre senki õket. Ez ugyanaz az eset, amikor valaki vesz egy autót hitelre, úgy, hogy a havi 50.000 törlesztõrészletet eleve úgy kalkulálja, hogy mennyivel jobban fog keresni fél év múlva. Itt nem a hitelezõk vonultak ki, õk valószínûleg ha tudtak is a dologról, nem pattogtak igazán, hiszen súlyos pénzeket invesztáltak be, tehát ha vissza akarják kapni a pénzüket, akkor bizony arra jelenleg nincs jó esélyük.
4.: Szerintem Bucser téved abban, hogy az Olajbevételek nyújthatnak fedezetet a hitelekre, mint írtam, Dubaj olajkitermelése nem valami jelentõs, ráadásul folyamatosan csökken (az 1990-es években kétszer akkora volt, mint most), optimista becslések szerint legfeljebb 20, pesszimista becslések szerint 10 éven belül végleg kiapadhatnak a források. Ebbõl nagyon meggazdagodni nem fognak, ugyan nem láttam arról elemzést, hogy mekkora a hitelállomány, de a Nakheel durván 60 milliárdos ingatlanbefektetésének szerintem a nagy része hitelre alapul...