Egy példa volt arra, hogy egy államszövetség, közös valutával miként élhet probléma nélkül (ehmm, egy polgárháborút leszámítva) immár bõ két évszázada. Itt a pénzügyi és társadalmi hasonlóság volt a lényeg, az egyébb dolgok mellékesek.
Pont azt kérdezem tõled, hogy hol van itt a társadalmi hasonlóság? Az EU nem USA társadalmilag.
Én Euró-pártinak vallom magam, úgy vélem, hogy egy egységes, erõs európa lehet a földrész jövõje, és így lehet versenyképes úgy politikai, mint gazdasági téren, csak így lehet valóban egy ligában az Egyesült Államokkal, Kínával vagy Indiával a jövõben.
Tisztelem az elképzelésedet, de nem vagyok híve azon folyamatoknak, melyeknek az alapja a félelem.
Ha érdekel a téma, akkor nézz be egy kevésbé merev topikba, ahol meg tudjuk ezt beszélni. Ha pedig nem, akkor sincs semmi.
Persze ez talán sose fog megvalósulni, túlságosan is nehezen adnák fel az országok a szuverenitásukat, és mindenhol a kultúrájuk meg az ország egyéniségének elvesztésétõl félnek (ez most megint rossz hasonlat, de azért érdemes összevetni mondjuk az USA nyugati- és keleti-partját, hát ott is jelentõsek az eltérések kultúrális, szociális és társadalmi téren).
Pont ezt írtam, hogy jelenleg az EU-n belül túl nagyok a különbségek, túl nagy az önállóság, és egyes források ezt jelölik meg a közös valuta sikertelensége okának.
Annyit vetettem fel tehát, hogy ahhoz, hogy a valutaunió sikeres legyen, az egyes tagországoknak komoly változásokon kellene átmenniük (pl. társadalmin is).
Ez remélem kellõen realista felvetés.
A realitás mértékén az semmit se változtat, hogy mondjuk úgy vetem fel ugyanezt, hogy van aki azért erõlteti a valutauniót, mert valójában társadalmi változásokat akar kicsikarni. Ha valaki 2 lépéssel tud elõre gondolni, akkor miért ne fogalmazódhatna meg ez benne? De most komolyan! Mert szeretném ezt megérteni!
Attól tartok továbbra is két külön dologról beszélünk. Az MNB nem egy felsõ irányítás, noha a gazdasági stabilitás érdekében befolyásolhatja a kereskedelmi bankokat (például a kamatok elõírása terén). Viszont a kapcsolatuk inkább kereskedelmi (például államkötvények eladása/vétele), ám az MNB nem szólhat bele a kereskedelmi bankok életébe, nem vizsgálhatja azokat, nem szabályozhatja azokat. Ez a PSZÁF feladata.
Nem tudom mit értesz "felsõ irányítás" alatt, de hogy én mit értek alatta, az a Wikipédiás idézetbõl kiderülhetett.
Mikor az MNB meghatároz egyes mûködési feltételeket a bankok számára, akkor ezzel beleszól a kereskedelmi bankok életébe. Pl. mikor meghatározza a tartalékráta mértékét, vagy mikor változtatja az alapkamatot. Valóban nem direkt szól bele a bankok mûködésébe, mindössze a mûködésük alapjait képezõ paramétereken változtat, amihez a kereskedelmi banknak kötelezõ igazodni. Tehát nem az MNB szól le a banknak, és "utasítja" õket hogy mostantól így meg úgy kell csinálniuk a dolgokat, hanem törvény kötelezi a kereskedelmi bankokat, hogy azok az MNB által "kikiáltott" szabályokhoz alkalmazkodjanak.
Lehet még tovább bonyolítani ezt? Biztos lehet.
A lényeg a lényeg marad: az MNB felügyeli a kereskedelmi bankokat, azok mûködését meghatározza annak érdekében, hogy az ország pénzrendszere mûködõkepés maradjon.
A felvetésem ugye az volt, hogy mi van akkor, ha a globális pénzügyi rendszer zavartalan mûködésének biztosítása érdekében létrehoznak egy globális "MNB"-t? Teljesen reális ötlet.
Az MNB nem úgy viszonyul a kereskedelmi bankokhoz, mint egy anyabank a leányfiókjaihoz.
Igen, nem "úgy" viszonyul, de "úgy" viszont viszonyul. Mert ugye ki mit ért az "úgy" alatt. Nemrégiben leírtam, hogy minden esetben alárendeltségi viszony áll fenn, mert van amit (!!!) meghatároz a "felügyelõ" szerv az alárendeltjei számára. Természetesen teljesen más dolgokat határoz meg az MNB a kereskedelmi bankoknak és más dolgokat határoz meg egy bank központja a fiókjainak, de a témánk szempontjából a lényeget mindkettõ meghatározza: azaz az alapvetõ mûködési feltételeket a "felügyelõ" meghatározza a "felügyelt" számára. Pl. a kereskedelmi bank számára meg van határozva a minimum tartalék, míg egy fiók számára meg van határozva az a maximális pénzkészlet (készpénz "tartalék"), ami nap végén a fiókban maradhat. Tehát a napi tevékenységüket az alárendelteknek a számukra meghatározott szabályok figyelembe vételével kell megszervezni.
Lényegében a kapcsolat ugyanaz.
Az MNB is a tevékenységét a számára meghatározottak szerint köteles megszervezni. (Az teljesen mindegy a téma szempontjából, hogy egy ilyen helyzetbe önként vagy nem önként manõverezte be magát, a lényeg hogy bemanõverezte, tehát most vannak kötelezettségei, melyek "felülrõl" (országon kívülrõl) jönnek.)
"Egyébként pedig arról a forgatókönyvrõl beszélek, hogy mi van ha a pénzügyi válságot egy olyan szuperbank létrehozására használják fel, amelyik a tagbankoknak (jelen esetben a világ bankainak döntõ többségérõl van szó) a tevékenységét felügyeli (más szóval meghatározza azt) ÉS - folytatódik a felvetett forgatókönyv - ehhez a rendszerhez ÖNKÉNT csatlakozunk."
Összeesküvés elmélet. Ezért van két topic...
De mi benne az összeesküvés elmélet? Az, hogy "arra használják fel"?
Megfogalmazom másképp: Ha adott egy probléma, és annak többféle megoldása közül az egyik egy olyan szuperbank létrehozása, amely mellékesen a bankot üzemeltetõknek profitot termel, akkor elképzelhetõ, hogy az így megteremthetõ profitban érdekeltek érdeke az, hogy egy ilyen szuperbank létrejöjjön. Ez még mindig összeesküvés elmélet? Mert szerintem szimplán a gazdasági folyamatok realista szemmel történõ feltárása.
Ha ez összeesküvés elmélet, akkor az is összeesküvés elmélet, hogy egyesek azért lobbiznak egyes építési tilalmak feloldásáért, mert nekik építõipari cégeik vannak. De ebben mi az összeesküvés elmélet? Nyilvánvaló, hogy ha te adott üzleti tevékenységet folytatsz, akkor ennek érdekében azokat a feleket akiktõl tevékenységed függ, meg fogod dolgozni. A reklám is azért van, hogy el tudják adni a sok vackot, amit egyébként nem venne meg senki. Akkor ez így leírva is összeesküvés elmélet? Mondjuk ehelyett azt, hogy a reklám pusztán tájékoztatás, és egyáltalán nem azért adják le, hogy te utána vásárolni menj? Tõlem mondhatjuk ezt is, csak szerintem értelme nincsen.
Az amiért összeesküvés elméletnek tûnik amit a pénzrendszerrel kapcsolatban írok, az az, hogy sokan nem látják meg benne az üzletet. Pedig van benne üzlet. Egy világbankban is van üzlet. Nem mindegy hogy te a világbank vezetõje vagy, vagy az OTP egyik fiókjának a vezetõje. (Mármint van aki szerint ez nem mindegy. Engem személy szerint hidegen hagy a kérdés.) Akkor ha te bankvezetésben utazol, nem érdeked egy nagyobb bank létrehozása? Hát dehogynem. De ettõl még az aki ezt a szimpla dolgot leírja, nem válik összeesküvés elmélet gyártóvá.