Lehet találni olyan különbségeket a két únió szervezõdésében, amely megnehezíti az EU esetén egy valutaúnió mûködését. Nem tudom az a cikk amit olvastam milyen ilyen különbségekkel támasztotta alá mondanivalóját, de a munkaerõ rugalmatlansága az lehet egy ilyen különbség, nem? Ami rugalmatlanságnak az oka nálam röviden az életvitel volt. Nem akartam sorolni a szempontokat (mint nyelv vagy kultúra) amelyek függvénye ez a rugalmatlanság.
Sajnos továbbra is csak azt tudom mondani, hogy számtalan ország van, ahol az eféle rugalmatlanság valós szituáció. Kína (nem, nem csak egy kínai nyelv van), India (súlyosbítva a különbözõ kultúrájú nemzetiségekkel), hogy csak két nagyobb országot említsek, a már korábban példálózott Kanada mellett.
Valahogy azon országok is elvannak. Igen, okoznak társadalmi feszültségeket az egyes vidékek közötti kereseti különbségek, de ettõl még mûködik az ország.
Szóval nem tudom elképzelni, hogy mi lenne az a társadalmi akadály, ami miatt egy közös pénzunió életképtelen lenne az EU esetében.
Szóval azt vagyok képtelen felfogni, hogy mi számít összeesküvés elméletnek nálad? (Meg a többieknél.)
Az, hogy fél oldal óta azon rágódsz, hogy egy "szuperbank" létrehozásának szándéka áll a gazdasági válság hátterében? Hogy mindez alapjában véve komoly tények, szándék vagy bizonyíték nélküli elmélet? :)
Szerintem minden gazdasági változás társadalmi változással jár együtt.
Mégis a "társadalom" alatt mit értünk ez esetben? Milyen kultúrális változásokat hozna? Milyen életviteli változásokat hozna? Milyen viselkedésbeli változásokat hozna? Vagy mit?
A fõ probléma az, hogy nagy vonalakban rá lehet bármit húzni erre. De egy egységesített eurozóna esetén a változások szerintem nem annyira vészesek.
Kultúra? E téren aligha a pénzügyi úniót kell felelõssé tenni. Az, hogy egy társadalom mennyire õrzi meg a kultúráját, az csak a saját elhatározásától függ. Erre megint lehet példát felhozni dögivel, ott van Új-Zéland, ahol az õslakók kultúráját kvázi beolvasztották a nyugati nézetekbe, és büszkék rá.
Életvitel beli változások? Itt nem tudom, hogy mégis milyen változásokat hozhatna a valutaunió? Átmehetsz vásárolni a szomszéd országba. De ezt már ugye eddig is megtehetted, sõt, még a közös vámunió elõtt is megtették az emberek. A fizetésekbõl fakadó ellentétek? Erre megint utalnék a példákra: ugyanazért a munkáért az Egyesült Államokban, vagy Kínában is más-más összeget állapítanak meg attól függõen, hogy az ország melyik régiójáról van szó. Feszültséget okoz, nem vitás, de korántsem kezelhetettlen.
Viselkedésbeli változások? Mi okból kifolyólag? Erre még csak ötletem sincs.
Miért, talán nem az a tendencia, hogy lemondunk a szuverenitásról? És természetesen nem azért ez a tendencia, mert az emberek ezt akarják, lásd az EU alkotmány körüli mizériát.
Az EU alkotmány körüli mizéra sem az emberek miatt van, hanem a politikai erõvonalak miatt, a politikusok miatt...
Az egyetlen amiért hajlandóak az emberek lemondani a szuverenitásról az a félelem.
Én azért ide sorolnám még a jobb életvitel, a jobb gazdasági helyzet reményét is.
így ha azért kell lemondani a szuverenitásról, mert elhitetik velük hogy kizárólag akkor járnak jól anyagilag, akkor a többség be fogja adni a derekát (még "jó" hogy demokrácia van, ahol a "többség dönt").
Szuggeszív megfogalmazás, de ezen most túllépek.
Senki sem kötelez arra, hogy belépj egy unióba. Akármilyen unióba. Az euroszkeptikusok egyik érve az EU ellen az, hogy ott van például Svájc, amely nagyon jól megvan EU tagság nélkül. Azt már nem teszik hozzá, hogy Svájc külön egyezményeket kötött, belépett ez Európai Szabadkereskedelmi Szövetségbe, és így tovább. Tehát a szuverenitását (gazdasági oldalról) valamilyen szinten õ is feladta (plusz ugye érvényes rá a Schengeni egyezmény, és az EU-s jogi egyezmények egy része is).
Másik példa a Norvég földgáz kitermelés az Orosz földgáz nyomott árához képest - Norvégia az Európai Szabadkereskedelmi Szövetség tagja (viszont nem EU tag, ugyanúgy, mint Svájc), így az EU-n belül vámteher nélkül tudja értékesíteni, ennyivel több költsége van az Orosz földgáznak (a szállítási költségek mellett).
Leírtam a hátteret! A bankfiókok se mind a saját fejük után mennek, ettõl válik a szervezet szervezetté. Ahogy egy országon belül, vagy az EU-n belül sem a maga feje után megy minden egyes kereskedelmi és központi bank, hanem egy egységes rendszert képeznek. A rendszerbe szervezõdéssel egyidejûleg a tagok szuverenitásukról mondanak le. Ezek tények szerintem, melyeket nem írtam le, szimplán hivatkoztam rájuk azért, mert szerintem ezek köztudomású dolgok.
Továbbra se világos számomra, hogy mit képzelsz akkor a "világbankról", egy globális jegybankot? Errõl már leírtam a véleményem lent. Nem megengedhetõ az egyes országoknak, hiszen az egyes országok szuverén gazdasági döntéseibe lenne beavatkozás. Márpedig az USA és például Kína szempontjából a döntések nem azonosak (egy erõs dollár hasznos Kínának, de rossz az USA-nak, adott helyzetben, például).