Nem indulok abból ki, hogy egy bank létezik csak. A "sal"-féle videóban bemutatott példa beszél egyetlen bankról és egyetlen hitelkihelyezési tranzakcióról. Ezt vitatjuk mi most meg, ezért beszéltem most itt én is csak egyetlen tranzakcióról.
A wikipédiás levezetést köszönöm, de ezt már kiveséztük. (Tavaly?) Arra azt mondta Bucser, hogy hitel kihelyezésekor a bankszámlán lévõ összeg zárolásra kerül, tehát az amount deposited olszlopban szereplõ összegek mozdíthatatlanná válnak azután hogy a bank hitelt adott ki ezen betétek "terhére". De ez nem igaz. (Ilyet a wikipédia sem említ meg!)
Most csak azt mutatom meg, hogy miért adhat ki a bank 100 egységnyi kp. megléte esetén ennél a 100-nál nagyobb összeget is számlapénz (!!!) formájában:
Tehát mikor az elsõ 100 egység bekerül a bankba, akkor van egyszer a 100 egységnyi pénz a trezorban és van a 100 egységnyi számlapénz a befizetõ számláján. Jön valaki, azt mondja, hogy neki kell 80 egységnyi kp. hitelbe. A bank odaadja neki, és a hitelt felvevõ a kp.-vel a zsebében elmegy. Semmi probléma. De a betétes számláján a 100 egységnyi számlapénz ott marad, az nem lesz zárolva. (A te számládról se zárol soha a bank semmit arra hivatkozva, hogy bocs, de kiadtuk hitelbe valakinek a pénzedet.) Ekkor a 20 egységnyi kp. tartalékkal teljesül a tartalék követelmény úgy, hogy 20 egységnyi kp. mellett van 100 egységnyi számlapénz a bankban. (És a hitelt felvevõ zsebében 80 egységnyi kp.)
Ezt a 80 egységnyi pénzt most a példa kedvéért aki felvette, vagy akinek az odaadta (pl. mert fizetett neki valamiért), visszafizeti ugyanabba a bankba (befizethetné máshova, és semmi se lenne máshogy, csak nem akarom feleslegesen bonyolítani, ráadásul valami fontos dologra akarok ezzel rámutatni). A bankban így újra 100 egységnyi kp. lesz, de már 180 egységnyi számlapénz...
Ha a wikipédiás táblázatot vesszük alapul, akkor a következõ hitel az 64 egység nagyságú lesz. Miután a bank ezt is kiadta, bal oldalon nyilvántart 100-64=36 nagyságú kp.-t, 80+64=144 nagyságú hitelt (összesen 36+144=180) és 100+80 egységnyi számlapénzt. A 180-nak a 20%-a az pont 36, tehát a tartalékráta épp hogy teljesül. Tehát látható, hogy valóban: kp-ben a maximálisan kiadható második hitel az valóban csak 64!
Na de fontoljunk meg most valamit. Mi lenne akkor, ha az elsõ és a második hitelt ugyanaz az ember veszi fel? Bejön egyszer, kap 80-at, számlára teszi (mert utalgatni akarja), majd bejön még egyszer, és kér 64-et, és azt is számlára teszi. Vajon muszáj-e neki 2x bejönnie a hitelért? NEM! "Sal" videója pontosan ezt az esetet magyarázza el, hogy a bank csak kp. kiadás esetén számol úgy, ahogy ti, de számlapénz hitel kiadása esetén NEM! Ekkor visszafele számol, megnézi, hogy mekkora az a legnagyobb összeg, amivel megnövelheti a mérlegének a jobb oldalát anélkül, hogy a tartalékráta szabályokat megszegné?
Menjünk vissza arra a pillanatra, mikor még csak 100 egységnyi kp. volt a bankban. Most bejön egy ügyfél, és nem kp.-t akar hitelként felvenni, hanem számlapénzt. A bank hogyan számol? Hát úgy ahogy "sal". 20% a tartalékráta, és van 100 egységnyi kp.-je a banknak, tehát kiadhat 100:0.2-100-at, azaz 400-at hitelnek! Ekkor bal oldalon (banki mérlegrõl beszélek) nyilván lesz tartva a 100 egységnyi kp. és a 400 egységnyi hitel, a jobb oldalon pedig a 100+400=500 egységnyi számlapénz. Mérleg egyezik. Tartalékráta pedig 100/500=0.2, azaz rendben vagyunk. (A 100 a kp. összege, az 500 pedig a számlapénz összege, azaz a hitelkiadással megteremtett 400 és a betétet befizetõ embernek jóváírt 100 egységnyi számlapénz összege.)
A wikipédia azért félrevezetõ, mert összemossa a pénzt a pénzzel, azaz a létrehozott pénzt (ami számlapénz, lásd. az expanziós görbét) a kp.-vel. Ezért volt jó a "sal" féle videó, mert választ adott egy halom kérdésemre, és így már könyvelési tételekkel és mérlegadatokkal is be tudom mutatni, hogy pontosan úgy dolgozik a bank, ahogy mondom.