"Aki friss hírekre kíváncsi, az az eredeti forráshoz fog fordulni úgyis." Mikor olvastad az MTI vagy más hírügynökség híreit eredetiben? Na ugye...
Én néha megteszem, amikor egy fontos hírt hibásan hoznak le, és kutatom, ki szúrta el. Érdekes, hogy eddig minden esetben az derült ki, hogy az MTI híreit a nagy hírportálok (köztük egyes napilapok webhelyei) veszik át elõször, a kisebb webhelyek és a blogok valamivel késõbb, és legjobb esetben változatlanul közlik a hírt, rosszabb esetben belerontanak.
NEM KUTATNAK, NEM TÁJÉKOZÓDNAK ÖNÁLLÓAN. Az MTI sem! Ez a tárgyi vagy számszerû tévedéseknél derül ki - mûvelt, tájékozott hírszerkesztõ kiszúrná a hibák többségét, ehelyett gépiesen továbbítják a hibákat, elírásokat, hiányosságokat.
Magyarul ez klasszikus tápláléklánc, melynek mindegyik tagja minimális ráfordítással maximális haszont igyekszik elérni. Nagyon ritkán ad valaki valami értékeset az általa felhasznált alapanyaghoz. Mert egyszerûen nem éri meg. A tematikus válogatás is fehér holló. Napi híreknél?! Örülj, ha a téma néhány korábbi hírét belinkelik... A körültekintõ címkézés még ritkább. A helyesírás-ellenõrzést is megspórolják, pedig az csak pár perc lenne hírenként.
A digitális tartalmak lemásolása szerintem akkor lopás, ha a másoló egyértelmû anyagi elõnyhöz (pénzbevételhez, vagy pénzkiadás megtakarításához) jut általa, és nem fizet érte. Az is tisztességtelen, ha nincs egyértelmû haszna, de nem tünteti fel a forrását. A torrentletöltés például ezért nem lopás (anyagi elõny van, de nem egyértelmû, mert ha fizetni kellene érte, akkor tizedannyit se töltenénk le). A fizetõs warezkínálat (emeltdíjas FTP stb.) ezért lopás (van egyértelmû bevételük, de nem fizetnek érte). A blogokba átmásolt hírek és más anyagok akkor lopások, ha hirdetési bevételhez jutnak általuk (mert fizetni biztosan nem fizetnek érte), vagy nem tüntetik fel a forrásukat.
Ami a mostani cikk lényegét illeti: a lopás elõbbi definíciója alapján az AFP-nek igenis igaza van.
Informatika és tudomány
