Az amirõl Te beszélsz, az a statisztika. Az csak egy része a matematikának, ráadásul olyan része, amely nem elõre számol, hanem a már megtörtént dolgok utólagos leírásával foglalkozik.
A matematika, a számok, és a velük végzett mûveletek mindent behálóznak. Minden tudományágban ott vannak, sehonnan sem hiányozhatnak. Számok, számok, számok. Értékek, melyek egymástól függõen vagy függetlenül változnak, olykor csak lassan, néha viszont iszonyú sebességgel.
A világ alapját a fizika, és azon belül is a magfizika képezi: a részecskék (elektronok, neutronok, protonok, stb.) mozgása, kölcsönhatása, õk az elemek, és így az univerzumunk építõkövei. Ezek változásával, egymásra való hatásával foglalkozik a fizika. Tér, idõ, kölcsönhatások, mozgás, nyomás, feszültség, stb. A következõ lépcsõfok a kémia, ezen elemek egymással történõ kölcsönhatása, reakciója, különbözõ molekulák, vegyületek létrejötte. A vegyületek lehetnek szervetlenek, vagy szervezõdhetnek is egyre bonyolultabb formációkba. Ha ez elér egy megfelelõen bonyolult formációt, akkor létrejönnek a szövetek, szervezetek, és innentõl már biológiáról beszélünk. Ez a tudományág a következõ lépcsõfok. És innentõl foglalkozik a tudomány az élettel.
Ennek az egész folyamatnak a leírására, számokba foglalására alkalmas a matematika. Mindenhol ott van, a magfizikában, a fizikában, a kémiában, és ugyanúgy a biológiában is. Csak éppen az élet már olyannyira bonyolult kölcsönhatások sorozata, hogy jelenlegi technikai felkészültségünk határai is messze, nagyságrendek x nagyságrendekkel alulmúlják ezen folyamatok matematikai leírását.
Ha lenne olyan irdatlan sebességû és kapacitású számítógép, amely képes a Földünket képezõ összes atom egy pillanatbeli elhelyezkedésével indítva azok mindegyikének mozgását, egymásra való hatását modellezni, akkor jó eredménnyel lenne képes elõre meghatározni egy jövõbeli pillanatot, mondjuk egy nyúl teljes életútját elõre kiszámítani a születésétõl egészen a haláláig. Persze csak bizonyos valószínûséggel, mert itt is lehetséges olyan tényezõ, amellyel nem számol a program (pl. meteorbecsapódás, napszélhatás, stb.). És ez a tényezõ minél korában következik be, valamint minél hosszabb idõn keresztül minél több atomra van hatással egyidejûleg, annál nagyobb lesz a pontatlansága a programnak, az általa számolt értékek eltérése a valóságtól.
"Számold már ki hány évig élek az alapján, hogy jelenleg mit eszem...stb."
Ez csak egyetlen tényezõ a somilliárd közül, amely változást indukál a létedben. De jó felé tapogatózol.
Minden pillanatban somillió kölcsönhatás történik a szervezetedben, a sejtjeidben, az azokat alkotó vegyületek között, az összes, téged alkotó atom között. És ez még mindig csak az egyik fele a dolognak. A másik a téged körülvevõ, folyamatosan változó környezet hatásai, az ingerek amik érnek, a levegõ amit beszippantasz majd átalakítasz, és végül kifújsz, satöbbi satöbbi. Ha írsz egy olyan képletet, amely képes mindezt realtime feldolgozni, és fabrikálsz alá olyan vasat, amely képes ezt a programot realtime futtatni, akkor elég mély bonyolultság esetén igenis ki fogja tudni számolni, hogy mikor mit fogsz enni, inni, vagy bármi mást csinálni évek mútán, és azt is ki tudja majd számolni, hogy mikor hol és hogyan fogsz eltávozni az élõk sorából.