Úgy tudom, hogy így fedezik fel a fekete lyukakat és azokat a dolgokat amiket sötét anyagnak hívnak. A fény elmegy mellettük, végighalad a kúp szélén, aztán megy tovább, de egy kicsit görbébben, és ebbõl tudják mérni az objektum tömegét.
Fekete lyukaknál annyira meredek a "kúp" fala, hogy már nincs is csúcsa, és a fény meg "beleesik". Egyes kutatók szerint így "Bébi univerzumok" keletkeznek.
Elvileg az egész téridõ olyan mint egy gömb. Vannak benne dombok meg völgyek, de ha elindulsz az egyik irányba, akkor a gömb felszínén végighaladva eljutsz a kiindulási pontig. Ez a magyarázata annak is, hogy a csillagok miközben távolodnak egymástól, nem változik az egymáshoz viszonyított helyzetük: képzelj el egy lufit, amit elkezdesz felfújni. A lufin lévõ pontok távolodnak egymástól, de az egymáshoz viszonyított helyzetük nem változik.